bélyegkép|jobbra|260px bélyegkép|jobbra|260px|A református templom diadalívének egyik féloszlopfője bélyegkép|jobbra|260px Néma () falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete Nevét a magyar néma közszóból alakult, személynévi közvetítéssel. Először egy 1288-ból datálható oklevél említi, Neema alakban.

Fekvése Déstől nyolc kilométerre délre, a Kis-Szamos bal partja közelében, szűk, hosszú völgyben fekszik.

Népessége A népességszám változása   Néma lakossága évenként Év Lakossága Magyar lakosság 1785 799 ~ 178 1850 940 170 1881 674 120 1900 898 145 1920 836 90 1941 976 98 1966 1140 35 1976 1098 21 1992 773 13 2002 809 10

Etnikai és vallási megoszlás 1900-ban 898 lakosából 748 volt román és 145 magyar anyanyelvű; 747 görögkatolikus, 97 református, 27 római katolikus és 21 zsidó vallású. 2002-ben 809 lakosából 779 volt román, húsz cigány és tíz magyar nemzetiségű; 771 ortodox, 14 református, kilenc görögkatolikus és hét baptista vallású.

Története A hagyomány szerint a középkorban kolostor állt mellette. A 14–16. században a Némai család birtoka volt. 1584 és 1618–21 között unitárius, később református anyaegyház. 1602–03-ban Basta zsoldosai dúlták fel, 1658–61-ben Ali pasa csapatai hurcolták rabságba lakóit, 1703-ban pedig labancok gyújtották fel. 1713-ban egy nemes, nyolc jobbágy- és nyolc zsellércsaládja mellett tizenkét háza pusztán állt. Református egyháza 1766-ban, Széplakkal együtt 65 férfit és 29 asszonyt számlált. Bodor Domokos 1847-ben negyven evangélikus szlovákot telepített be, akik 1850 és 1857 között eltűntek a statisztikákból (Kádár József szerint elrománosodtak). A mellette futó állami út mentén 1848 előtt fogadó épült. Reformátusai a század közepétől filiaként Désaknához tartoztak. A görögkatolikusok iskolája 1860-ban épült. A reformátusokét 1896-ban államosították. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye része volt. A magyar állam 1940 után 42 ONCSA-házba magyar családokat telepített Korondról és Parajdról. A bevonuló román hadsereg 1944-ben elkergette a magyar telepeseket.

Látnivalók Református temploma a ciszterci gótika stílusában épült, teljes egészében kváderkövekből. A hagyomány szerint a középkorban rendház is tartozott hozzá. Egyik, 1597-ben öntött harangja a megszűnt kodori református gyülekezet egykori templomából való. Gótikus freskótöredékeit az 1961-es műemléki restaurálás során Bágyuj Lajos tárta föl. Ortodox (volt görögkatolikus) fatemploma egy korábbi helyén épült 1774-ben, Thoroczkay Gáspár birtokos anyagi segítségével. Az ikonosztáz képeit 1864-ben festették. Kórusa 1905-ben épült, 1967-ben pedig alapjaiból újraépítették a tornyot. A rossz állapotba került templomot 2010-ben helyreállították.

Híres emberek Itt élt 1849 után Gajzágó Salamon politikus.

Jegyzetek

Források

Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései