bélyegkép|240px|jobbra|A Foile Duminecii egyik 1837-es számának címlapja bélyegkép|240px|jobbra|Rabszolgáját korbácsoló fehér ültetvényes (illusztráció a Foile Dumineciiből) Ioan (vagy Ion, németesen Johann) Barac (vagy Baracu, eredetileg Popovici) (Alamor, 1776 – Brassó, 1848. július 10.) román költő.
Élete Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban és a kolozsvári piaristáknál végezte. Ezután előbb Feleken és Gheorghe Lazăr segítségével a brassói Bolgárszegen volt tanító, majd élete végéig Brassó város román fordítójaként dolgozott. 1837–1838-ban ugyanott megjelentette az első erdélyi román nyelvű folyóiratot. A Foaia Duminecii hetente jelent meg, illusztrációkat is tartalmazott és főként alacsony színvonalú német szépirodalmat adott közre fordításban. Az anyagi alapokat a helyi román kereskedők biztosították, a folyóiratnak mintegy 800 előfizetője volt.Miskolczy Ambrus: A román nemzet útja a barokk rendiségtől a modern liberalizmusig Erdélyben és Magyarországon
Munkássága Rudolf Orghidan brassói kereskedő támogatásával népies formájú és ízlésű verses átdolgozásokat készített és jelentetett meg német és magyar nyelvből. Forrásai között szerepeltek a világirodalom nagyjai (Az Ezeregyéjszaka meséi, a Till Eulenspiegel, Shakespeare, Aeneas Silvius Piccolomini), a kor divatos írói (August von Kotzebue, Jean-François Marmontel, François-René de Chateaubriand), sok író magyar közvetítéssel: Josephus Flavius például Vályi Nagy Ferenc, Homérosz Dugonics András, Salomon Gessner pedig Kazinczy Ferenc nyomán.
Leghíresebb és legjobbnak tartott műve Gergei Albert Árgirus-históriájának román átdolgozása. Korábbi, humanista forrásokból vette át azt az allegorikus értelmezést, amely Árgirust Traianusszal, Ilonát pedig Daciával, vagyis Erdéllyel azonosítja. Műve a teljes román nyelvterületen népszerű lett, 1913-ig huszonhárom kiadást ért meg, folklorizálódott, 1888-ban pedig németre fordították. A magyar irodalomból átdolgozta még Fazekas Mihály Lúdas Matyiját (O paradigmă a leneșului Pipelea Gâscariu) és Mészáros Ignác Kartigámját.
Művei Istoria despre Arghir cel frumos și Elena cea frumoasă și pustiită crăiasă ('Történet a szép Árgirusról és a szép és elhagyott Ilona királyasszonyról'). Nagyszeben, 1801, 2. kiadása Brassó, 1809 Paginile cele minunate ale vestitului și viteazului craiului celui grecesc din Itachi, Odiseus ('Odüsszeuszról, Itakha híres és vitéz királyáról szóló csodálatos lapok'). 1816, kéziratban Risipirea cea de pre urme a Ierusalemului ('Jeruzsálem utolsó pusztulása'). Bukarest, 1821, 2. kiadása Nagyszeben, 1843 O mie și una de nopți: Istorii arabicești sau Halima ('Ezeregyéjszaka'). 8 kötet, Brassó, 1836–1840 Nașterea și toată viața minunatului Piticot de un cot și cu barbă cu tot ('Az egy könyökű és csupa szakáll Törpécske születése és egész élete'). Uo., 1842 Cei trei frați gheboși sau Trei bărbați și o muiere ('A három púpos fiútestvér avagy Három férfi és egy asszony'). Uo., 1843 Toată viața, istețiile și faptele minunatului Tilu Buhoglindă ('A csodálatos Till Eulenspiegel egész élete, csínyei és tettei'). Uo., 1840, 2. kiadása uo., 1846 Tragedia lui Samson ('Sámson tragédiája'). Uo., 1846
Jegyzetek
Források Pálffy Endre szócikke, Világirodalmi lexikon, I., Budapest, 1970 Zirkuli Péter: A népiesség kezdetei. = Z. P.: Találkozások. Budapest, 1988
Sorin Mitu: National Identity of Romanians in Transylvania. Budapest, 2001
Külső hivatkozások A firenzei Cronologia della Letteratura Rumena szócikke A Székely Nemzeti Múzeum 2007-es kiállítási katalógusa Barac egykori lakóháza a bolgárszegi Pța Unirii (korábban Prund) 3. sz. alatt
További információk Bornemisa Sebestyén: Három hazai román költő, Budai Deleanu János, Aaron Vazul, Barac János a XIX. század elejéről; Új Könyv-Ny., Szászváros, 1914
Kategória:Román költők Kategória:Erdélyi román történelmi személyek Kategória:Brassóiak Kategória:19. századi személyek Kategória:1776-ban született személyek Kategória:1848-ban elhunyt személyek