Hajdúvid Hajdúböszörményhez tartozó, egykor (1978-ig) önálló település Hajdú-Bihar vármegye északi részén.

Fekvése Hajdúböszörmény központja és Hajdúdorog között majdnem pontosan félúton fekszik, a két várost összekötő 3502-es út és a mellett, azok nyugati oldalán. Főutcája a 3502-esből kiágazó 35 101-es számú mellékút, s egy vasúti megállója is van (a on), a két út szétágazásának északi oldalán, közvetlenül a belterület keleti széle mellett. Hajdúhadházzal a 3506-os út köti össze.

Története thumb|II. Rákóczi Ferenc mellszobra thumb|Trianon emlékmű thumb|Kultúrház thumb|Park thumb|Fasor Vidről az első írásos emlék 1313-ból származik, jelentős falu volt a középkor folyamán. A tizenöt éves háború során 1594-ben teljesen elpusztult, és a 17. század háborús pusztításainak következtében nem is települt újjá.

1605-ben egyike volt a Bocskai István erdélyi fejedelem által a hajdúk letelepítésére kijelölt és szabadságokkal felruházott első hajdúvárosoknak, de ténylegesen nem települt be. Ehelyett területét pusztaként a Hajdú kerülethez tartozó Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház és Hajdúnánás használta megosztva, majd az 1870-es években az új községi törvény alapján e települések között osztották fel.

A puszta teljesen nem volt néptelen, sőt a 19. században és a 20. század első felében egyre gyarapodott a népessége.

A település 1952-ben önálló községgé alakult az erre alkalmas tanyaközpontokat faluvá fejlesztő politikai programnak köszönhetően.

Hajdúvid tipikus szocialista falu, egy lakásépítő iroda tervezte és építette. A település lakói mezőgazdaságból éltek, fő termékeik a baromfi, a búza és a kukorica voltak. Később egy baromfifeldolgozó üzem is települt a községbe, ami a 90-es években bezárt, de mára ismét folyik a munka.

1978 végén, 27 évnyi önállóság után Hajdúböszörményhez csatolták, ahova ma is tartozik.

1950. A falu helyét kijelölik. Új kéttantermes iskola és tejcsarnok épül. 1951. Az első betelepülő Balogh Márton. 1952-től hét termelő szövetkezet működik a falu körül: Kinizsi 1952-1966. Petőfi 1952-1966. Újélet 1952-1966. Bocskai *1952-1958. Rákóczi 1956-1971. Búzakalász 1957-1958. Előre 1957. 1954. Megalakul az úttörőcsapat. Aggregátoros mozi kezdi működését az ocskaiskolában. 1955. Bevezetik a villanyt, a házak 95%-ba be is kötik. 1957. 40x40-es betonlapokból járdát építenek. 5000 db facsemetét kap a falu parkhoz, utcákra stb. 1958. Megépül a nagybolt, a kocsma. Piacot alakítanak ki, és megindul a csorda. 1960. Megépül a pártház. 1961. Újabb kéttantermes iskola épül. 1961-1962. Kultúrház épül II. Rákóczi Ferenc Művelődési Otthon néven. 1964. Felavatják II. Rákóczi Ferenc mellszobrát a parkban és megkezdik a kövesút építését. 1967. A Rákóczi Tsz. engedélyt kap egy mélyfúrású kútra. 1969. Megépül a tűzoltószertár és a falu határában a dögkamra és zsizsiktelenítő. 1970. Orvosi rendelő épül. 1971. Négyintézményes szolgáltatóház épül. 1972. Húsbolt és presszó épül egy épületben. 1973. Hajdúsági Kév Bt. Baromfifeldolgozó indul. 1988-ban az üzem új szociális épületet kap. 1993-ban Hajdú Bét. Rt. néven fut. 1997.dec. 31. megszűnik a termelés. 2002-ben új tulajdonosa lett, telephelynek használja. 2007-ben gazdát cserél, 2008-ban Hungavid Kft néven víziszárnyas-feldolgozóként újra indul. 2012-ben Toll 96 Kft. néven folytatódik a baromfi-feldolgozás. 1975. Átadják az óvodát, a vasútállomást közelebb hozzák a faluhoz, bővítik a kövesút hálózatot. 1979. Hajdúvidet közigazgatásilag Hajdúböszörményhez csatolják. 1984. A faluban a buszmegállót áthelyezik és fedett buszvárót alakítanak ki. 1992. Tovább bővül a kövesút hálózat. 1993. Felavatják a szabadság kopjafáját. 1996. Vezetékes gázhálózat épül. 1998. Megalakul a Vidi-Ér Vidért Közhasznú Egyesület. 2000. Felavatják a haranglábat, átadják a játszóteret. 2001. Első fogathajtó verseny megrendezése. 2002. Megjelenik a falu első képeslapja. 2003. A Vidtelke utca folytatásában új telkeket osztanak ki, felállítják a víztornyot. 2006. Helytörténeti kiállítás a Művelődési Házban. 2007. Elkészül a szökőkút. 2008. Második képeslap Hajdúvid és Érolaszival közösen. 1999-2000-2001. Gyűjtés az árvízkárosultaknak. 2010. Gyűjtés a vörösiszap károsultjainak.

Rendezvények Március 15-én az általános iskolások ünnepséget rendeznek. Március 8-án Nőnapi bált szoktak a nők rendezni. Húsvéti buli. Május 1-jén Majális. Gyereknap. Vid napja (falunap). Szüreti utcabál. Karácsonyi ünnepség, amit az iskolások rendeznek. Szilveszteri buli. Farsangi buli. Hagyományos disznóölés.

Intézmények, infrastruktúra A településen régóta működött tanyasi iskola, amit az 50-es években először 8-as, majd Hunyadi János Általános Iskolának hívtak, amihez óvoda is tartozott. Mára az iskola felső tagozatát Hajdúböszörménybe helyezték át, és tagintézménnyé vált. Az óvodát Csillagvárnak nevezik.

1955-ben minden 100-ból 95 házban már volt villany.

1961-ben művelődési otthonnal gazdagodott Hajdúvid. A művelődési házban ma már számítógépes terem működik.

Népességszám 1910: több mint 1000 1941: mintegy 1400 1952: 1137 1967: 1486 1973: 975

Kapcsolódó irodalom Janó Ákos: Hajdúvid. Egy szocialista falu kialakulása (1963, Debrecen) H. Fekete Péter: Vid Középkori Falu Története

Külső hivatkozások hajduvid.eu – Hajdúvid turisztikai portál Hajdúvid története

Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Hajdú kerület Kategória:Hajdúböszörmény