Grabovica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 26, közúton 52 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északnyugatra, a Javor-hegységben, a Drinjača, a Grabovica és a Tisća-folyók által közrefogott magaslatokon, 400-615 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4 A közösség települései: Đurići, Stanići, Matići, Jasen, Jevtići, Grabovica, Klještani, Luke, Munjići, Vukovići és Nastići. Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb528346Bosnyák00Horvát10Jugoszláv30Egyéb50Összesen537346
Története Grabovica területén a legrégibb történelmi emlék Veledin várának romja, mely a késő középkorból származik. A legenda szerint a várat magyarok építették és birtokolták egészen az oszmán hódításig. Az első fennmaradt írás, amelyben az erődöt említik, az 1468-as oszmán népszámlálás, amelyben a Veledini náhijét Jasen, Trnovo, Tišnica, Radča elhagyatott falvaival jegyezték fel. A vár sáncán középkori temető maradványai találhatók számos stećakkal, mely annak bizonyítéka, hogy ez a hely már a középkorban is lakott volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Grabovica községhez tartozó településen 22 háztartást, 97 ortodox szerb és 17 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 130. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Vlasenicától nyugatra, a Javor-hegység északnyugati lejtőin, Grabovica területén, Durići falucska felett egy 803 méteres magaslaton találhatók Veledin középkori várának maradványai. A legenda szerint ezt a területet egykor magyarok lakták. Amikor a törökök megszállták, a környező falvak minden lakója az erődbe menekült. Csak egy idős asszony maradt a vár falai alatt. Amikor a törökök megfenyegették, elmondta nekik, hogyan foglalják el Veledint: hat napig etessenek egy fehér mént búzával anélkül, hogy vizet adnának neki. A hetedik napon vezessék Veledin körül, és ahol a ló patája elsüllyed, ott van a titok - a víz, amely az erődöt ellátja. A törökök így is tettek, és sikerült megtalálniuk a vizet. A magyarok megpróbáltak elmenekülni az erődből patkolt lovakkal, de a törökök utolérték és megölték őket. Csak egy terhes nőt hagytak életben... A mai napig is láthatók ezen a helyen a vár maradványai – az erőd körvonalai, bástyák, belső helyiségek, akár 20 méter magas falakkal. A vártól mintegy 150 méterre délre, a vár egyik középkori sáncán temető maradványai találhatók számos stećakkal. Az emberi tevékenység miatt a sírok a lejtőre kerültek, így eredeti helyüktől mintegy 30 méterre találhatók.
A térség különleges természeti vonzerejét a Sedrica, a Podgrac és a Grabovica forrásai, valamint a Tišče kissé távoli forrása képviseli. Ezek a források kivételes szépségű vízeséseket, zuhatagokat építenek, amelyek különösen vonzóak az őszi és tavaszi esőzések során.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései