A lazaristák vagy a Misszióstársaság vagy Missziós Kongregáció ( CM), a 17. század elején Páli Vince által alapított katolikus társaság; fogadalom nélküli kongregáció. Világi papokból és felszentelt laikusokból („testvérekből”) áll, akik közösségben élnek és dolgoznak.
Neveik A kongregációnak különféle nevei vannak: Lázár-lovagok Szent Vince misszionáriusai Misszióstársaság lazaristák A lazarista név a közösség első házára, a párizsi Szent Lázár rendházra utal.
A különböző országokban elterjedt különféle neveik (a lazaristák mellett):
Németországban: Vinzentiner Die Vinzentiner in Deutschland Lengyelországban: Misjonarze (misszionáriusok) Spanyolországban: Paules,Wer sind die Lazaristen? Lazaristen Österreich – Kongregation der Mission padres paúles (páli atyák) Az Egyesült Királyságban: Vincentians
Történet Páli Vince az 1610-es években a firenzei Gondi család papjaként dolgozott. Itt közelebbi kapcsolatba került az említett családnak dolgozó szegényekkel és lehetősége volt megfigyelni a környékbeli parasztok vallástudatlanságát. Prédikálni kezdett és tanítani a birtokon dolgozó szomszédos falvak népét.
Vince 1617-ben elvállalta a lyoni egyházmegyében lévő Châtillon-les-Dombes nevű plébánia vezetését. 1625-ben megalapította paptársaival az Apostoli Élet Társaságát, a Misszió Kongregációját és Párizs külvárosában megkapták a Collége des Bons Enfants épületét, ahol állandó letelepedést szereztek.Randolph, Bartholomew. "Congregation of Priests of the Mission", The Catholic Encyclopedia Vol. 10. New York: Robert Appleton Company, 1911. 11 September 2021
A következő évben (1626) a társaság megkapta a párizsi érsek jóváhagyását. Két sikertelen petíció után VIII. Orbán pápa az 1632. január 12-i Salvatoris nostri bullájával jóváhagyta az újonnan alapított társaságot.
1631-ben a székhelyük a párizsi Szent Lázár rendházba költözött, így a lazaristák néven lettek ismertek. Ezt a kolostort a bibliai, betániai Lázárról nevezték el és a lazaristák előtt a Szent Viktor-i kanonok tulajdona volt.
Néhány éven belül a közösség szerzett egy másik házat Párizsban, és más létesítményeket is Franciaország-szerte; továbbá terjeszkedtek Itáliában (1638), Tuniszban (1643), Algírban és Írországban (1646), Madagaszkáron (1648), Lengyelországban is (1651).
VII. Sándor bullája 1655 áprilisában ismételten megerősítette a társaságot.
A jezsuiták feloszlatása után, 1783-ban a lazaristákat nevezték ki a jezsuiták helyére a levantei és kínai missziókban. Képviseleteket hoztak létre a világ más részein is.
A francia forradalom idején a tömeg kifosztotta a rendházait és elnyomták a kongregációt. A párizsi Szt. Lázár házat is bezárták. A franciaországi vallási rendeket elnyomó rendelet következtében a kongregáció tagjai szétszóródtak.
Napóleon 1804-ben VII. Pius kívánságára helyreállította a társaságot. Hetven rendtárs gyűlt össze, és kötelezte el magát a közös élet mellett.
Napóleon 1809-ben, a pápával való vitája során megszüntette, majd csak 1816-ban állították helyre véglegesen a kongregációt.
A 19. században számuk megnövekedett, ami lehetővé tette a kongregáció számára, hogy új missziókat nyisson Franciaországban: plébániákat, nagyobb szemináriumokat. Ez a számnövekedés azt is lehetővé tette számukra, hogy misszionáriusokat küldjenek Ázsiába (különösen Kínába), a Közel-Keletre és Dél-Amerikába. Perzsiában és az Oszmán Birodalomban, valamint Afrikában, Egyiptomban és Etiópiában is új missziókat alapítottak.
A 20. században a kongregáció újabb veszteségeket szenvedett el. A spanyol polgárháború során több tucat „testvért” öltek meg, és sok kolostort elpusztítottak. A II. világháború után, a kelet-európai kommunista rezsimek lérejötte után Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is felszámolták a kongregációikat.
Magyarországon Első rendházukat Mária Terézia uralkodása alatt Nagyszombaton alapították.Puskely Mária: Keresztény szerzetesség II. (1996)
II. József király feloszlatta őket.
A Habsburg Birodalomban a 19. század közepén újjáalakultak. Az első magyar nyelvű missziót 1871-ben Nagyperkátán tartották, majd a népmissziós házukat a század végén Piliscsabán építették fel.
Főleg a leprásokat vették oltalmukba. Lazarettjeik és lepraházaik közül ismertek az esztergomi, csurgói, szentei, kolozsvári, füzitői, borsai, szemenyei stb. Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)VII. Az orvostudomány módszeres művelése. A skolasztika
Ismertebb magyar képviselőik: Pallas nagylexikona a Kínában működő Ürge Ignác; Galambos Kálmán, aki irodalmi téren is ismeretes Lollok József, Ébner Jenő.
Létszámuk, jelenlétük a világban A 21. században a legtöbb rendházuk Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban található.
1967-ben fő tagja van, ebből pap. Catholic Hierarchy: Congregation of the Mission Vincentians/Lazarists
1995-ben fő tagja van, ebből pap.
2011-ben 3829 bejegyzett tagjuk volt, ebből 3029 pap.AP (2011). Annuario Pontificio. Città del Vaticano: Libreria Editrice Vaticana. Körülbelül 516 rendházuk volt.
2014-ben tagot számláltak, ebből 3001 pap.
2022-ben a kongregációnak világszerte fő tagja van, ebből pap. 95 országban vannak jelen. Congregation of the Mission (Global)
A művészetben A rend francia misszionáriusát említi Jules Verne Öt hét léghajón című regénye (22. fejezet).
Vezetőik
Jegyzetek
Kategória:Katolikus szerzetesrendek Kategória:Az 1620-as években alapított szervezetek