2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a közadakozásból állított új Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkezett Sólyom László köztársasági elnöktől a Szlovákia területére történő belépést.

Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy a szlovák hatóságok nem tudják megakadályozni az esetleges rendbontásokat, szlovák szélsőséges csoportok zavargását.

A tervezett látogatást megelőző két napon Szlovákia négy további kifogást tett közzé Sólyom az országba való belépése ellen: Az ünnepség a magyar szuverenitásra utalhat Szlovákia területének egyes részei, így Révkomárom esetében is. Szlovákiát későn tájékoztatták a látogatásról. A látogatás időpontja egy nappal a magyar nemzeti ünnep napja után lett volna, illetve egybeesett a prágai tavasz azon eseményével, amikor a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát 1968. augusztus 20-án és 21-én. A szlovák vezetőket nem hívták meg a szoboravató eseményre.

A magyar államfő látogatását Robert Fico nemkívánatosnak minősítette, hozzátéve, hogy az további károkat okozna a már amúgy is feszült magyar – szlovák kapcsolatokban.

A tervezett látogatás célja Sólyom Lászlót a Szent István Szobor Bizottság polgári szövetsége hívta meg a szlovákiai Révkomáromban tartott új Szent István-szobor avatására."Szent István szobor és tér lesz Révkomáromban", MTI, 2009. augusztus 12.

Mind a katolikus, mind az ortodox egyház Szent István királyt tekinti a magyar állam alapítójának. 1083-as székesfehérvári szentté avatásának évfordulója 1771 óta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – nemzeti ünnep Magyarországon. A révkomáromi szobrának avatására 2009. augusztus 21-én került sor. A szobor felállítását 2009 februárjában a szélsőséges és nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hevesen kritizálta. Anna Belousovová, a párt politikusa úgy nyilatkozott, a város képviselői előnyben részesítették a magyar király szobrát, több szlovák és szláv értéket bemutató műalkotással szemben.

Szlovákia kifogásai a látogatás ellen Biztonsági kockázat Robert Fico szlovák miniszterelnök augusztus 19-én kijelentette, hogy nem tudja megakadályozni azt, hogy Sólyom belépjen az országba, és levelet küldött a magyar nagykövetségnek a lehetséges biztonsági kockázatokra figyelmeztetve."Fico: Sólyom lesz a felelős azért, ha Révkomáromban valami történik", MTI, 2009. augusztus 19.

Fico később kijelentette, hogy az ünnepség napján nem engedik be az ország területére a magyar államfőt, erről diplomáciai jegyzéket készítettek, amelyet augusztus 21-én délután juttattak el a pozsonyi magyar nagykövetnek. A szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Sólyom Lászlót a határon figyelmeztetni fogják, és bár erőszakot nem kívánnak alkalmazni, ha a magyar köztársasági elnök mégis átlépi a szlovák határt, azt durva provokációnak fogják tekinteni. Sólyom László végül nem lépett be Szlovákiába, azonban a komáromi szoboravató ünnepség így is botrányba fulladt.

A dátum

Két nappal a tervezett látogatás előtt a szlovák parlament Külügyi Bizottsága az utazást "diplomáciai provokációnak" nevezte az augusztus 21-i dátum miatt, bár a dátumot Révkomárom polgármestere, nem pedig Sólyom László tűzte ki. 1968-ban ezen a napon támadta meg Csehszlovákiát a Varsói Szerződés csapatai, köztük a a Magyar Népköztársaság hadserege is.

Robert Fico szlovák miniszterelnök Sólyom Lászlót a Csehszlovákiába betörő katonákkal hasonlította össze: „Akkor a magyar tankok jöttek, most pedig valaki gyönyörű limuzinon."VG.hu "Akkor a magyar tankok jöttek, most pedig valaki gyönyörű limuzinon." , 2009. augusztus 6.

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök telefonon hívta fel szlovák kollégáját, hogy megnyugtassa, a látogatás nem kapcsolódik az 1968-as eseményekhez, és emlékeztette rá, hogy 2008-ban, a prágai tavasz 40. évfordulója alkalmából Sólyom nyilvános beszédben ítélte el az akkor történteket."Sólyom hivatalosan is sajnálkozott a '68-as bevonulás miatt", Index.hu, 2009. augusztus 21.

Késői értesítés 2009. június 19-én Sólyom értesítette Peter Weiss magyarországi szlovák nagykövetet a tervezett látogatásról, amit a legmagasabb szintű diplomácia lépésként tekintett a helyzetben, valamint kijelentette, hogy a rendezvény időpontjának hetéig nem érkezett kifogás a látogatás vagy a szoboravatón való részvétel ellen.

Robert Fico hazugságnak nevezte ezt a kijelentést, azt állítva, hogy Magyarország csak augusztus 13-án tájékoztatta Szlovákiát.

A szlovák vezető politikusok meg nem hívása és a magyar államiság hangsúlyozása Szlovákia három fő vezetője, Ivan Gašparovič köztársasági elnök, Robert Fico miniszterelnök és Pavol Paska, a Parlament elnöke, közös nyilatkozatban kijelentette, hogy a látogatás "szándékos provokáció Szlovákia ellen".

A Magyar Külügyminisztérium megjegyezte:"A külügyminiszter tiltakozott a szlovák nagykövetnél a köztársasági elnök látogatásának meghiúsulása miatt"

A szlovákok kritizálják Sólyom Lászlót, amiért nem hívta meg a szlovák vezetőket az ünnepségre, vagy valahol máshol nem találkozott velük. Tették mindezt annak ellenére, hogy a program szervezője nem a magyar köztársasági elnök volt, hanem Révkomárom városa. Korábban a szlovák diplomácia tájékoztatta a magyar diplomáciát arról, hogy Ivan Gašparovič szlovák államfő nyaralni fog a látogatás napján. Gašparovič korábban kijelentette, hogy csak akkor fogadja el a meghívást, ha a város emellett szobrot emel Szent Cirill és Szent Metód emlékére is.

A magyar politikai elit reakciója A magyar kormány "váratlannak", "megalapozatlannak" és indoklásában "elfogadhatatlannak" titulálta a szlovákok akcióját.

Balázs Péter külügyminiszter - a szabadságát megszakítva - magához kérette Peter Weiss budapesti szlovák nagykövetet. A külügyminiszter szerint politikai, jogi és eljárási értelemben egyaránt elfogadhatatlan ahogy a szlovák kormány eljárt az esetben és példátlannak nevezte, hogy egy EU-, NATO-tagország területéről a magyar államfőt kitiltsák.Dübörög a szlóvák-magyar diplomáciai háború

Németh Zsolt, a Magyar Parlament Külügyi Bizottságának elnöke kijelentette: „Ez egy hosszú folyamat eredménye, amely az elmúlt három évben kormányzati szintre emelte a magyarellenes ellentétet, amelynek fő oka, hogy Robert Fico miniszterelnök szélsőséges pártot vett be a szlovák kormányba.″

A magyar politikai pártok is tiltakoztak a szlovák döntés ellen. A kormányzó Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint Szlovákia határozottan felelős a romlott kapcsolatokért, fiatal nemzetállamként keresik identitásukat, ami viszont néha heves nacionalizmussá válik, illetve abban mutatkozik meg.

Jogi viták

Balázs Péter szerint a tilalom nem volt törvényes, mert a már megadott nemzetközi engedélyeket nem vonták vissza, a magyar Külügyminisztérium csak egy "barátságtalan" üzenetet kapott, amely elméletileg lehetővé tette volna, hogy Sólyom László belépjen Szlovákiába, igaz feltételekhez kötve. Azt is elmondta, hogy a szlovák diplomácia a nemzetközi jogot, annak gyakorlatát vette semmibe, miközben a magyar köztársasági elnököt mint magánszemély tiltotta ki Szlovákia területéről. Elmondása szerint Magyarország tervbe vette, hogy értesíti az Európai Uniót és a nemzetközi közvéleményt, miután a szlovák kormány tettét durva politikai akciónak nevezte.

2012. március 6-án az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Yves Bot véleményt nyilvánított a tilalom jogszerűségéről. Megállapította, hogy a látogatás nem magánjellegű, hanem hivatalos volt, és mint ilyen, nem tartozik az uniós jog rendelkezéseinek hatálya alá. A diplomáciai kapcsolatokat kizárólag a tagállamok szabályozzák, miközben követik a nemzetközi jogot, amely szerint az államfők látogatása a fogadó állam beleegyezésétől függ. A bíróság a magyarországi keresetet elutasítva a főtanácsnok általános érvelését követte.European Court of Justice: judgment in Case C‑364/10 Hungary v Slovakia

A médiában Szlovákia A szlovák sajtóban a vélemények megoszlottak az esetről. Azok, akik szimpatizálnak a kormánnyal, általában egyetértettek a lépéssel. A szlovák reakciót a liberálisabb és kevésbé kormányközeli oldalhoz tartozó pártok feleslegesnek tartották, elítélték, de olyan is volt, hogy az ellenzék számos tagja egyetértett a tilalommal. Mikuláš Dzurinda, a vezető ellenzéki párt, az Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt elnöke is Sólyom konfliktuskeltő magatartásáról beszélt. Pavol Abrhán, az ellenzéki KDH tagja azt javasolta, hogy Szlovákia diplomáciai jegyzéket küldjön Magyarországra.

Csehország A cseh média a témával kapcsolatos első észrevételei közé tartozott, hogy a kialakult helyzetért mindkét fél felelős volt.

Jegyzetek

Kategória:2009 politikai eseményei Kategória:Magyar–szlovák kapcsolatok Kategória:2009 magyar politikai eseményei