Az etántiol a merkaptánok közé tartozó szerves vegyület, képlete CH3CH2SH. Egy etilcsoportból (CH3CH2) áll, amely egy tiolcsoporthoz (SH) kapcsolódik.
Fizikai tulajdonságai Színtelen, kellemetlen szagú folyadék, mely vízben rosszul, alkoholban jól oldódik. Rendkívül tűzveszélyes, gőzei a levegővel keveredve robbanóelegyet képeznek. Belélegezve szédülést, fejfájást, hányinger okoz.
Oxidációra rendkívül érzékeny, így oxigéntől elzárva kell tárolni.
Szag Az etántiolnak nagyon kellemetlen szaga van, amelyet az ember igen kis koncentrációban is érez (egyetlen etántiol a 2800 millió levegőmolekula között). Szaga a póréhagyma vagy a vöröshagyma szagára emlékeztet. Etántiolt szándékosan adagolnak a szagtalan földgázhoz és a propán-bután gázhoz, hogy a tűz- és robbanásveszélyt megelőzzék.
Reakciók
Előállítása Etil-halogenidekből nátrium-hidrogén-szulfid segítségével:
CH3-CH2-I + NaHS -> CH3-CH2-SH + NaI
Vagy fémsóiból sósav segítségével:
CH3{-}CH2{-}SK + HCl -> CH3{-}CH2{-}SH + KCl
Felhasználása Nátriumsójából tioétereket lehet előállítani:
CH3-CH2-SNa + R-I -> CH3-CH2-S-R + NaI
Erélyes oxidáció hatására etánszulfonsavat képez:
CH3-CH2-SH ->[\ce{HNO3}][\ce{O2}] CH3-CH2-SO3H
Enyhe oxidáció hatására diszulfidot képez:
2 CH3-CH2-SH +H2<-> CH3-CH2-S-S-CH2-CH3
Jegyzetek
További információk
Etántiol
Irodalom Kovács Kálmán Halmos Miklós : A szerves kémia alapjai Novák Lajos - Nyitrai József : Szerves kémia
Kategória:Tiolok