bélyegkép|400x400px|A világbajnokságok rendezői Ez a szócikk a labdarúgó-világbajnokságok rendezőit, és azok kiválasztását sorolja fel.
A kezdetekkor a világbajnokságok helyszínének kiválasztása rendkívül vitatott volt, mert a hajóút Európa és Dél-Amerika (akkoriban, és máig is a két legerősebb kontinens) között három hétig is eltarthatott. Amiatt, hogy az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban Uruguayban rendezték, a viadalra csak négy európai ország kerete utazott el. A következő két tornát Európában rendezték. Ezért 1938-ban Argentína és Uruguay is bojkottálta a részvételt. A II. világháború után, a további bojkottok elkerülése érdekében a FIFA elhatározta, hogy a tornát felváltva rendezheti európai és amerikai ország. Ez a rendszer egészen 2002-ig kitartott. Napjainkban az esetek túlnyomó többségében már a FIFA Végrehajtó Bizottsága szavaz a helyszín kiválasztásáról. A rendezőkről általában hét évvel a torna előtt döntenek, bár megesik, hogy egyszerre kettőt jelentenek be (például a 2018-as és a 2022-es világbajnokságot 2010-ben).
Csak Mexikó, Olaszország, Németország (vagy Nyugat-Németország) és Brazília rendezte legalább kétszer a tornát. A mexikóvárosi Estadio Azteca és a Rio de Janeiro-i Maracanã a két stadion, ahol két döntőt is tartottak. A 2002-es volt az első és 2023-ig az egyetlen torna, amit több, mint egy ország rendezett, Japán és Dél-Korea, bár a 2026-os (Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) és a 2030-as világbajnokságot (Spanyolország, Portugália, Marokkó, Argentína, Uruguay és Paraguay) is legalább három ország fogja tartani. 2026-ban Mexikó lesz az első ország, ami háromszor rendezte meg a tornát, míg az Estadio Azteca lehetne az első stadion, ahol három döntőt rendeztek meg.
Az országok, amik világbajnokságot rendeztek és abban az évben meg is nyerték: Uruguay (1930), Olaszország (1934), Anglia (1966), Nyugat-Németország (1974), Argentína (1978) és Franciaország (1998).
A szavazások eredményei 1930-as labdarúgó-világbajnokság
Pályázók: Magyarország Olaszország Hollandia Spanyolország Svédország Uruguay Mielőtt a FIFA Kongresszusa szavazhatott volna a legelső világbajnokság helyszínéről, visszalépések sorozata vezetett Uruguay kiválasztásához. Hollandia és Magyarország visszalépett, ezt követte Svédország visszalépése Olaszország javára, végül ők is és a spanyolok is visszaléptek Uruguay javára. A kongresszus 1929. május 18-án ült össze Barcelonában, és szavazás nélkül elfogadták Uruguay pályázatát.
Végeredmény: Uruguay Olaszország visszalépett Uruguay javára Spanyolország visszalépett Uruguay javára Svédország visszalépett Olaszország javára Hollandia visszalépett Magyarország visszalépett
1934-es labdarúgó-világbajnokság
Pályázók: Olaszország Svédország Svédország visszalépett a szavazás előtt, ezért a rendezési jogot Olaszország kapta meg. A döntést 1932. május 14-én ratifikálták a zürichi kongresszuson.
Végeredmény: Olaszország Svédország visszalépettt
1938-as labdarúgó-világbajnokság
Pályázók: Argentína Franciaország Németország
Mivel egy nemzet sem lépett vissza, a FIFA Kongresszusa 1936. augusztus 13-án Berlinben szavazást tartott. Franciaország megválasztása csak egy fordulót igényelt, mert a szavazatok több, mint a felét megkapta.
Végeredmény: Franciaország, 19 szavazat Argentína, 4 szavazat Németország, 0 szavazat
1942-es és 1946-os labdarúgó-világbajnokság
Pályázók: Argentína Brazília Németország
A második világháború kitörése miatt, az 1942-es és az 1946-os labdarúgó-világbajnokság elmaradt, az utóbbira pályázatot se írtak ki.
1950-es labdarúgó-világbajnokság
Pályázó: Brazília
Brazília hivatalosan pályázott az 1942-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepére, de a második világháború kitörése miatt elmaradt a torna. Az 1950-es megmérettetés eredetileg 1949-re volt ütemezve, de miután Brazíliát 1946. július 26-án a FIFA Luxembourgban tartott kongresszusán megválasztották rendezőnek, a világbajnokság is új időpontot kapott.
Végeredmény: Brazília
1954-es labdarúgó-világbajnokság
Pályázó: Svájc
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság rendező szerepéről 1946. július 26-án döntöttek, ugyanazon a napon, amikor Brazíliát jelölték ki az 1950-es házigazdának. Ez a világbajnokság is tolódott egy évvel, mivel az eredeti időpontot 1953-at 1954-re módosították.
Végeredmény: Svájc
1958-as labdarúgó-világbajnokság
Pályázó: Svédország
Bár Argentína, Chile és Mexikó is mutatott érdeklődést a torna megrendezésére, végül ismét komolyabb érdeklődés nélkül zajlott a rendező kiválasztása, így a FIFA 1950. június 23-án Rio de Janeiróban tartott kongresszusa az egyetlen hivatalos pályázó Svédország nevezését hagyta jóvá.
Végeredmény: Svédország
1962-es labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
Nyugat-Németország
Nyugat-Németország visszalépett a szavazás előtt, Chile egy forduló alatt legyőzte Argentínát.
Végeredmény:
, 31 szavazat , 12 szavazat Nyugat-Németország visszalépett
1966-os labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
Nyugat-Németország Spanyolország
Spanyolország visszalépett a római kongresszus előtt, Angliát egy forduló után kiválasztották.
Végeredmény:
, 34 szavazat Nyugat-Németország, 27 szavazat Spanyolország visszalépett
1970-es labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
A FIFA kongresszust Tokióban rendezték, ahol Mexikó lett a győztes, egy forduló után.
Végeredmény:
, 56 szavazat , 32 szavazat visszalépett visszalépett visszalépett
1974-es labdarúgó-világbajnokság Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.
Végeredmény:
Nyugat-Németország Spanyolország visszalépett, hogy 1982-ben rendezzen tornát visszalépett visszalépett
1978-as labdarúgó-világbajnokság Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.
Végeredmény:
visszalépett visszalépett visszalépett, mivel 1970-ben rendezett világbajnokságot
1982-es labdarúgó-világbajnokság Az 1974-es, 1978-as és 1982-es világbajnokság rendezőit mind Londonban nevezték meg, 1966. július 6-án. Spanyolország és Nyugat-Németország, tekintve, hogy 1974-ben és 1982-ben is pályáztak mind a ketten, egymásnak adtak egy-egy rendezési jogot, visszalépve a másik javára. Tekintve, hogy Mexikó megelőzte Argentínát az 1970-es pályázaton, 1978-ban visszaléptek a dél-amerikai ország javára.
Spanyolország Nyugat-Németország visszalépett, mivel 1974-ben Spanyolország visszalépett az ország javára visszalépett
1986-os labdarúgó-világbajnokság Az 1986-os világbajnokság rendezési jogát Kolumbia nyerte el, de később pénzügyi problémák miatt visszaléptek, így a FIFA 1982-ben újabb pályázatot írt ki. Mexikó, először a pályázatok történetében, megkapta a FIFA Tanács egyöntetű támogatását.
Első szavazás:
Második szavazás:
, egyöntetű támogatás , 0 szavazat , 0 szavazat
1990-es labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
Nyugat-Németország
Olaszország és a Szovjetunió kivételével minden pályázó visszalépett a szavazás előtt, mikor pedig Olaszország nyert, 11 szavazatot kapva.
Végeredmény:
, 11 szavazat , 5 szavazat visszalépett visszalépett visszalépett visszalépett visszalépett Nyugat-Németország visszalépett visszalépett
1994-es labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
Annak ellenére, hogy három pályázat közül kellett választaniuk, csak egy körre volt szüksége a FIFA Tanácsnak.
Végeredmény:
, 10 szavazat , 7 szavazat , 2 szavazat visszalépett
1998-as labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
Sorozatban negyedjére is Zürichben hirdették ki a győztest, ezúttal Franciaország előzte meg Marokkót.
Végeredmény:
, 12 szavazat , 7 szavazat visszalépett visszalépett visszalépett
2002-es labdarúgó-világbajnokság Pályázók:
/
A zürichi konferencián Japán és Dél-Korea közös pályázata diadalmaskodott, Mexikó felett. A két győztes ország nem sokkal a szavazás előtt döntött úgy, hogy egyesítik pályázataikat. A két ország közötti távolság és egyéb rendezési problémák miatt a FIFA úgy döntött, soha többet nem fogja megengedni, hogy több, mint egy ország rendezze a tornát. Ezt a szabály a 2026-os tornáig volt életben.
Végeredmény:
/, győztes
2006-os labdarúgó-világbajnokság
A házigazda kiválasztására a Zürichben, 2000. július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miután Brazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzet Németország, Dél-Afrika, Anglia és Marokkó volt.
A szavazás eredménye PályázatForduló1231011126111152–2––visszalépettÖsszes232423
2010-es labdarúgó-világbajnokság A szavazás eredménye PályázatForduló114100 Líbiavisszalépettvisszalépett
Afrika a FIFA rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a világbajnokságot:
, , , és Líbia (közös pályázat)
Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát nem fogadta el.
A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be, 2004. május 15-én, Zürich-ben. A Dél-afrikai Köztársaság pályázata már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.
2014-es labdarúgó-világbajnokság
A rendezésre a FIFA rotációs elve szerint csak dél-amerikai ország pályázhatott. A rendezés jogát az egyedül pályázó Brazília nyerte el.
2018-as labdarúgó-világbajnokság A szavazás eredménye PályázatForduló12913–77–422–
A 2018-as vb-re Anglia, Oroszország, valamint közösen Belgium és Hollandia, illetve Spanyolország Portugáliával kandidált. A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A négy pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Oroszország pályázata a második fordulóban szerezte meg a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.
2022-es labdarúgó-világbajnokság A szavazás eredménye PályázatForduló1234111011143568455–32––1–––
A 2022-es vb-re öten, az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Katar adta be pályázatát.
A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az öt pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürich-ben. Katar pályázata a legutolsó, negyedik fordulóban nyert az amerikai pályázattal szemben, ezzel elnyerte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.
2026-os labdarúgó-világbajnokság Pályázat Forduló 1. , és az 134 70Összesen 210