A Moon Impact Probe (MIP) egy Hold-szonda, melyet az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) fejlesztett ki. A hold-szondát a Csandrajáan–1 juttatta célba. A MIP-et a Hold feltérképezésére használják, súlya 29 kilogramm.
A Csandrajáan–1 2008. október 22-én startolt a délkelet-indiai Ándhra Prades területen található Satich Dhawan Űrközpontból."Mission Sequence". Indian Space Research Organisation (ISRO)."Chandrayaan-1 shifted to VAB" , The Hindu (2008-10-22). Az indiai automata űrszonda sikeresen pályára állt november 8-án."Chandrayaan-1 Successfully Enters Lunar Orbit". ISRO., utol. módosítva:2008-11-08 Amikor a Csandrajáan–1 az eredeti 5000×500 kilométeres keringési pályáról a 100 kilométeres magasságú pályát elérte kibocsátotta a MIP-et, mely körülbelül 30 percnyi szabadesés után a Holdba csapódott.
November 14. A Hold-szonda 2008. november 14-én - Dzsaváharlál Nehru születésnapjának 121. évfordulóján - indiai idő szerint 20:31-kor (15:01 UTC) sikeresen becsapódott a Hold déli sarkánál. Ahogy esett a feldolgozott információkat az "anya" műholdnak továbbította, mely a rádió hatósugarában küldte tovább az adatokat a Földnek. Ahogy a MIP szonda közeledett a felszínhez kigyulladt, lelassulva landolt."India kisses the moon, Chandrayaan MIP lands", (India megcsókolta a Holdat)"Indian Tricolour lands on Moon" , The Indian Express, (2008-11-14). Kezdetét vette a szonda küldetésének második része. A MIP szonda kamerái egyesével bekapcsolódtak, a kétéves kutatás elindult."Chandrayaan-I Impact Probe lands on moon". Times of India, 2008-11-14. A MIP csak az egyik a Csandrajáan–1 11 űreszközei közül.
A MIP oldalára egy india zászló van festve. Az esemény november 14-ei dátumát azért választották az indiaiak, mert Dzsaváharlál Nehru volt a független India első miniszterelnöke és ő emelte fel a független India zászlaját augusztus 15-én. Egyébként Mahátma Gandhi támogatta Dzsaváharlál Nehrut, aki később befolyásos politikussá érett. Dzsaváharlál Nehru a Brit Birodalomtól való elszakadásért, a teljes indiai függetlenségért harcolt.
Ezzel India a negyedik ország a világon, amelyik nemzete zászlaját fotózhatja a Holdon, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Japán után."Payload bearing Tricolour will land on Moon", Economic Times, (2008-10-15) India az első, akinek vezérelt Hold-szondája leszállt a Szovjetunió 1976-os akciója után, a Luna 24 után.
A küldetés célja, hogy a szükséges technológiai eszközök kifejlesztését előmozdítsa, működését demonstrálja, hogy a következőkben "puha" leszállást is kivitelezhessenek. Közvetlen közelről tudja kutatni a Holdat.
Három eszközt tartalmaz a MIP."Moon Impact Probe (MIP)" . utol. módosítva:2008-10-24. Radar magasságmérő adatait a következő landolásokhoz felhasználják, melyet a szonda a szabadesés közben rögzített. Működési frekvenciája a 4.3 GHz ± 100 MHz -s hullámsáv között van. Tartalmaz az eszköz egy analóg CCD kamerát, mely közeli távolságú felvételt készít. A harmadik eszköz egy tömegspektrometria mérésére alkalmas műszer. Ez utóbbi a Hold légkörének összetevőit mérte a leszállás során. 0.5 U felbontásban gyűjti az adatokat, a részleges nyomás érzékenysége 1.3×10−11 Pascal.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Moon Impact Probe (MIP) hivatalos weblapja (angol)
Kategória:Penetrátorok Kategória:Indiai űrszondák Kategória:Űrszonda-részegységek Kategória:Holdkutató űrszondák Kategória:2008 az űrkutatásban