A Szemlő-hegyi-barlang Budapest idegenforgalmi célokra kiépített barlangjai közül az egyik. A fokozottan védett barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság része. A barlang felszíni védőövezete Szemlő-hegyi-barlang felszíni védőövezete Természetvédelmi Terület néven országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természetvédelmi terület.
Leírás
A Budai-hegységben, a Budapest II. kerületében elhelyezkedő Szemlőhegy városrészben, a József-hegyen, a Pusztaszeri út 35. alatt található a bejárata. Autóbusszal a Kolosy térről közelíthető meg, a (Árpád híd Szentlélek térről induló) 29-es valamint a 111-es busszal a Batthyány térről is a Szemlő-hegyi-barlang nevű megállóig utazva. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszok látogatásához. Mivel a barlangnak nincs természetes bejárta, ezért nem élnek benne denevérek, így vakuval is lehet fényképezni.
A barlang hossza 2230 m és függőleges kiterjedése 50,4 m. A túraútvonal 250 m, amelyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.
A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.
1976-ban nevezték először Szemlő-hegyi-barlangnak a szakirodalomban. Előfordul a Szemlő-hegyi-barlang az irodalmában Egyetemiek barlangja, Kadić-barlang (Cholnoky 1932), Kadić Ottokár-aragonitbarlang, Kadič Ottokár-barlang (Kordos 1984), Ottokár-barlang (Cholnoky 1932), Rothermere-barlang, Szemlő-hegy Cave (Kordos 1977), Szemlőhegyi-barlang (Cholnoky 1932), Szemlőhegyi barlang (Cholnoky 1932), Zöldmáli-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976) és Zöldmáli cseppkőbarlang neveken is.
Kutatástörténet
1930 őszén a Zöldmáli út mellett fekvő egyik telken, a mai Barlang utca 10. szám alatt kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített barlangkutatók a szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba. A folyosó végül bezárult. 1930. szeptember 20-án Kessler Hubert és Futó András barlangkutatók az eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba jutottak be, majd több nagy méretű folyosóba is sikerült behatolniuk. Szekula Mária 1930. szeptember 28-án átjutott a Hosszú-folyosó Tű fokán vékony termetének köszönhetően és újabb szakaszok tárultak fel. Beszámolója alapján kitágították a szűk átjárót.
Az 1932-ben napvilágot látott, Dudich Endre által írt könyvben meg van említve a Budai-hegység barlangjai között a Szemlőhegyi barlang. A barlangot 1930-ban fedezték fel és kb. 600 m a feltárt hossza. A Szemlő-hegyi-barlang a Pál-völgyi-barlanghoz hasonlóan leginkább korróziós eredetű barlang, de a Szemlő-hegyi-barlangban vannak cseppkövek és karfiolszerű mészképződmények. Miklós Géza gyógyszerész tulajdona. Az ismertetés 3 publikáció alapján lett írva. Az 1932-ben napvilágot látott, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyvben meg van ismételve a könyv 1931. évi kiadásának Szemlő-hegyi-barlangot tárgyaló része.
bélyegkép|262px|balra|Részlet a Szemlő-hegyi-barlang kiépített részéből
Az 1937-ben megjelent, Szeghalmy Gyula által írt könyvben szó van arról, hogy majdnem Buda közepén, a rózsadombi villanegyedtől É-ra egy hatalmas barlangvidék fekszik a Föld mélyén: a Szemlő-hegyi-barlang, a Ferenc-hegyi-barlang és a Pál-völgyi-barlang vidéke. Ezeket a nemrég feltárt barlangjáratokat a Föld mélyén áramló karsztvíz és feltörő hőforrások a pliocénben és a pleisztocénben hozták létre eocén bryozoás márgában, de leginkább eocén nummuliteszes mészkőben. A barlangok hossza együtt 4000 m-nél több, de a jelekből ítélve itt a Föld mélyén megbújó járatoknak valószínűleg csak egy kis része van felfedezve. A további kutatás, faláttörés majd eldönti, hogy a Baradla-barlangon kívül Magyarország másik legkiterjedtebb barlanghálózata a Budai-hegyek alatt van-e.
A Rózsadombhoz legközelebb, attól kb. 600–700 m-re, a Zöldmáli út 15312. számú telkén feketélik a Szemlő-hegyi-barlang bejárata. A bejáratnak kb. 70 m a lejtése a barlang legmélyebb részéig. Jelenleg 1000 m-nél hosszabb könnyen bejárható részeinek hossza. Érdekes kövületeket lehet levésni a víz oldó hatásának nyomait megőrző falairól. Alsó járatai 20–30 cm vastag, ritkaszép kifejlődésű rózsacseppkővel vannak borítva, amelyek a lámpák fényében csodálatosan sziporkáznak. A rózsacseppkövek gömbökben végződő ágai annyira erősek, hogy a falakra kapaszkodó ember súlyát is elbírják. Ezekből a borsókásan sorakozó felületekből sárgás-zöldes, jelenleg fejlődő, apró, hófehér csillagkristályos kis függőcseppkövek nyúlnak le, melyek néhány helyen fantasztikus alakú árnyékokat vetnek a falakra.
A Magyar Barlangkutató Társulat 1938. április 28-án tartott választmányi ülésén a társulat tervbe vette a Szemlő-hegyi-barlang fokozatos bővítését és az eddig rendezett szakaszok karbantartását. A Természetbarát 1938. évi 3–4. számában meg van említve, hogy a TTE barlangkutatói eltervezték, hogy ha elég érdeklődő lesz, akkor Pest környéki barlangkörtúrát (pl. Szemlő-hegyi-barlang, Ferenc-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Solymári-ördöglyuk, Legény-barlang, Kevélyi barlang) fognak vezetni. Az 1941-ben publikált Magyar turista lexikonban külön szócikke van a barlangnak. A kiadvány szerint a Budai-hegyekben helyezkedik el a Szemlő-hegyi-barlang. A barlangot 1930-ban fedezték fel kőfejtés közben. A kb. 600 m hosszú barlangot a BETE barlangkutató szakosztálya tárta fel. Három emeletre bontható, amelyek közül cseppkövekben legdúsabb a középső emelet. A Pál-völgyi-barlang szerkezete hasonló a Szemlő-hegyi-barlang és a Ferenc-hegyi-barlang szerkezetéhez. A Pál-völgyi-barlangban több a cseppkő és kevesebb a hévíz által létrehozott képződmény.
Az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban meg van említve, hogy a Róka-hegyi-barlangnak magasabban (236 m tszf.) van a bejárata, mint a Pál-völgyi-barlangnak és a Szemlő-hegyi-barlangnak, valamint 16 m-rel alacsonyabban, mint a Ferenc-hegyi-barlangnak. Minden bizonnyal egykorúak ezek a hévizes barlangok és a pleisztocén legelején jöttek létre. Az 1961-ben kiadott, Vitéz András és Pap Miklós által szerkesztett, Budapest című könyvben szó van arról, hogy az 1 km hosszú Szemlőhegyi-barlang szép, hófehér gipszbevonatokkal, cseppkövekkel várja az érdeklődőket. Az 1964-ben kiadott, Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben meg van említve. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang Szemlő-hegyi-barlang néven Zöldmáli-barlang névváltozattal. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 113 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.
bélyegkép|262px|A Szemlő-hegyi-barlang felszíni védőövezetének egyik része
1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4700-as (Budapest és Budai-hegység) barlangkataszteri területen lévő, II. kerületi Szemlő-hegyi-barlang. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Budapest II. kerületében található barlang Szemlő-hegyi-barlang néven. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent, Bajomi Dániel által írt tanulmány szerint Lithobius stygius infernus nevű százlábú előfordul a budai Szemlő-hegyi-barlangban. A tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Szemlő-hegyi-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Szemlő-hegy a barlang neve.
Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Budai-hegységben fekvő, 1962 m hosszú Szemlő-hegy Cave 1975. december 31-én Magyarország 9. leghosszabb barlangja. Az 1977. december 31-i állapot szerint, (MKBT Meghívó 1978. május) a Budai-hegységben lévő és 1962 m hosszú Szemlő-hegyi-barlang az ország 8. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 9. leghosszabb barlangja a Budai-hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben 1962 m hosszú Szemlő-hegyi-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az 1978. évi Karszt és Barlangban meg van említve, hogy a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat térképtárában kb. 300 barlangtérkép van, pl. a Szemlő-hegyi-barlang, a Mátyás-hegyi-barlang, az Abaligeti-barlang és a Tapolcai-tavasbarlang térképei.
bélyegkép|262px|balra|Borsókő a Szemlő-hegyi-barlangban
Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Szemlő-hegyi-barlang a 4700-as barlangkataszteri területen (Budai-hegység és Érd környéke) helyezkedik el. A barlangnak 4762/3. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Budai-hegységben lévő Szemlőhegyi-barlang fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Budai-hegységben található Szemlő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve.
Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Szemlő-hegyi-barlang földrajzi elhelyezkedése. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Szemlő-hegyi-barlang néven Kadič Ottokár-barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Szemlő-hegyi-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 7 foglalkozik a barlanggal.
bélyegkép|262px|Részlet a Szemlő-hegyi-barlang kiépített részéből