bélyegkép|250px|jobbra|Éretlen szilvák (Prunus domestica) bélyegkép|250px|jobbra|Érett szilvák (Prunus domestica) bélyegkép|250px|jobbra|A japán szilva (Prunus salicina) érett termései A szilva vagy szilvafa a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetség Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.
Jellemzés A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (Prunus subg. Amygdalustól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magányosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.
Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.
Fajok Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható: Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú. P. cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka) P. cocomilia Ten. P. consociiflora C.K.Schneid. P. domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik) P. insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabella) P. salicina Lindl. (japán szilva) P. simonii Carriere P. spinosa L. (kökény) Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-ösével állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú. P. alleghaniensis Porter P. americana Marshall P. angustifolia Marshall (csikaszó szilva?) P. hortulana L.H.Bailey P. maritima Marshall P. mexicana S.Watson P. nigra Aiton P. orthosepala Koehne P. subcordata Benth. Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le. P. armeniaca L. (kajszi- vagy sárgabarack) P. brigantina Vill. P. mume Siebold & Zucc. (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack) P. sibirica L. (szibériai kajszi)
A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927 A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.
Jegyzetek
Források Soltész Miklós tankönyve: Csonthéjasok Kempelen Farkas digitális tankönyvtár: Szilva
További információk A szilva termesztése és felhasználása Szilvadarázs tizedeli a szilvát? Szilva.lap.hu - linkgyűjtemény Szilvalekvár recept Aszalt szilvás almatorta recept A szilvás gombóc, lekvár és aszalt szilva népi titka
Kategória:Növényalnemzetségek Kategória:Prunus