Kállay Gábor (Budapest, 1953. január 2. –) magyar operaénekes (tenor), furulyaművész, zenepedagógus, zeneszerző.
Színpadi szerepei mellett a magyar régizenei mozgalom jeles alakja, több neves kamarazenekar tagja volt énekes szólistaként, blockflöte- és rebekművészként (Régi Zene Stúdió, Camerata Hungarica, Mandel Quartet, Capella Savaria, Affetti Musicali, Excanto stb.).
Életútja 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Az egyetemen töltött évek során tagja volt a Műegyetemi Zenekarnak, aminek köszönhetően a zenei pálya mellett kötelezte el magát. Két évig azonban még a szakmájában dolgozott, majd 1978 és 1985 között a Zeneakadémia ének tanszékének növendéke volt Simándy József és Keönch Boldizsár tanítványaként. Ezzel párhuzamosan, 1978-tól a Czidra László által 1970-ben alapított, főként reneszánsz és barokk tánczenét, középkori szakrális muzsikát, diákdalokat és virágénekeket előadó Camerata Hungarica együttes énekes szólistája, illetve fúvós hangszerek, elsősorban blockflöte megszólaltatója lett. 1985-ben, frissen végzett zeneakadémistaként a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. Elsősorban comprimario-alakításokkal bízták meg, de emellett hangverseny- és oratóriuménekesként is fellépett.
Időközben még opera tanszakos zeneakadémiai hallgatóként, 1981-ben negyedmagával – Mandel Róberttel, Márta Istvánnal és Jakobi Lászlóval – részt vett az elsősorban középkori és reneszánsz tánczenét, barokk kamarazenét játszó, de a történeti és kortárs zene ötvözésével is kísérletező Mandel Quartet megalapításában. Az együttesben elsősorban blockflötén, hegedűn és rebeken játszott, illetve énekszólistaként is szerepelt, de művészeti vezetőként az ő feladata volt a repertoár összeállítása és a zenei darabok hangszerelése is. A zenekar történetének első évtizedében főként Nyugat-Európában voltak ismertek, gyakran koncerteztek a Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban, Olaszországban és másutt, német televíziós műsorok vendégeiként léptek fel. Magyarországon elsősorban kisebb közönség előtt, a Zeneakadémián, a Pesti Vigadóban stb. léptek fel, első hazai nagylemezük anyagát is csak 1987-ben vették fel.
1998-ban vezetésével – két lányával, Kállay Katalinnal (blockflöte) és Ágnessel (cselló), valamint tanítványával, Csáki Andrással (gitár) kiegészülve – megalakult az Excanto kamaraegyüttes. Repertoárjukon elsősorban reneszánsz és barokk zenei darabok szerepelnek. Czidra László 2001-ben bekövetkezett halála után átvette a Camerata Hungarica együttes művészeti vezetését. Ezzel párhuzamosan a Mandel Quartetben 2012-ig aktív maradt, bár az eredeti tagokból addigra csupán Mandel és ő maradtak a zenekarban. Ezt követően több fiatal zenésszel és táncosokkal kiegészülve, Robert Mandel Ensemble néven folytatták a közös muzsikálást.
Ének- és zeneművészi pályafutásával párhuzamosan zeneszerzőként is hírnevet szerzett magának, zenei darabok és etűdök mellett több átirat komponistája, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda komolyzeneszerzői osztályának tagja. Emellett a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, valamint a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola blockflötetanára.
Főbb színpadi szerepei
Főbb zeneművei
Jegyzetek
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Magyar furulyások Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:1953-ban született személyek Kategória:Élő személyek