Szent-király-szabadjai Véghely Dezső (Veszprém, 1840. november 28. – Abbázia, 1897. április 2.) történetíró, vármegyei elöljáró.

Életrajza

Atyja, Véghely Imre a megye alispánja (1867–72.), anyja szomori és somodori Pázmándy Karolina. Véghely Dezső szülővárosában végezte a gimnázium IV. osztályát; a többieket Pápán járta, majd a VIII. osztály végzésére Sopronba ment. Jogi tanulmányainak a budapesti egyetemen bevégzése után szülővárosába ment és itt Gaál Lajos ügyvéd irodájában nyert alkalmazást; majd mint joggyakornok Marcaltőre költözött, ahol kedvelt tanulmányainak, a történelemnek élt három évig. Ez időre esik a «Dunántúli történetkedvelők» egyesületének megalakulása, melynek egyik buzgó munkás tagja lett és mely idővel (1867) alapját vetette meg a «Magyar történelmi társulat»-nak, melynek igazgató-választmányi tagja volt. Az ügyvédi vizsgát letevén 1865-ben véglegesen szülővárosába, Veszprémbe tette át lakását és ügyvédi irodát nyitott, ugyanakkor rendszeresen foglalkozott történelmi tanulmányokkal is, pl. oklevélkutatással. 1875-ben Veszprém város, 1878-ban Veszprém vármegye megválasztotta főjegyzőjének. 1880. december 31-től helyettes alispánként működött. 1881. március 8-án a megye egyhangúlag alispánná választotta a nem sokkal korábban elhunyt Bezerédj Gyula helyett. A dunántuli református egyházkerület világi főjegyzője, a veszprémi egyházmegye gondnoka volt.

Írói pályáját a “Győri Történelmi és Régészeti Füzetek” hasábjain kezdte meg. Őt bízták meg Veszprém vármegye monográfiájának megírásával; de közbejött betegeskedése és halála miatt már nem dolgozhatta fel gyűjtött okiratainak adatait.

Társadalmi téren igen sokat tett - lelkes úttörőként - Balatonalmádi rendes fürdőhellyé fejlesztése érdekében.

A történelmi forrásművek közül, mint szerkesztőnek, vagy szerkesztőtársnak kiváló érdemei vannak: a “Hazai Okmánytár” gazdagításában, Zala vármegye és a Zichy-család Okmánytárának kiadásában. A város történetéhez adatokat szolgáltatott Emléklapok Veszprémváros községi életéből (1886) Balatonalmádiban szobor őrzi emlékét.

Írásai

Cikkei a Győri tört., és rég. Füzetekben (I. 1861. Bánfalvi Barics Péter temetési zászlója, Időjárási följegyzések a XVIII. századból, II. Rövid krónika a mohácsi vész utáni évek eseményeiről, III. A Ludányi nemzetség okmányai, IV. A marczaltői régi várkastély és az utolsó Marczaltőyek); a Századokban (1869. Gyulafy László életéhez, 1870. Jelentése és regestái a vasvár-szombathelyi káptalan s a csornai és pannonhegyi conventek levéltárairól, Korothnay Katinka 1871. Zemplin-Zemlin, s a néhai helytartótanács földirati jártassága, 1876. A galgóczi levéltár); a Figyelőben (III. 1877. Egy idyll Amade Lászlótól).

Művei

Hazai okmánytár. (Codex diplomaticus patrius.) Kiadják Paur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső, Ipolyi Arnold és Nagy Imre. Győr, 1866–67., 1873. 8I–V. Bpest, 1876. VI–VII. Uo. 1880.). A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmányára. Szerk. Véghely Dezső, Nagy Imre, Nagy Iván és Kammerer Ernő; közli a Magyar Tört. Társulat Pest, 1871–74., 1878. Négy kötet. Emléklapok rendezett tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. (Az 1875-ik évi jelentés töredéke.) Veszprém, 1886. 2017 Egy kis körültekintés Veszprémben. Veszprém 2020 Véghely Dezső visszaemlékezései

Jegyzetek

További információk Géresi Kálmán: Véghely Dezső emlékezete, Századok 1899. Sziklay János: Veszprém Város az irodalomban és művészetben – Veszprém, 1932.6p.: 212.

Véghely Dezső visszaemlékezései. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Hudi József. Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa, 2020. Rácz György: Véghely Dezső visszaemlékezései. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Hudi József. Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Pápa, 2020. In: Turul, 4. füzet, (2021) 191-192. p. Véghely Dezső (1840–1897), Veszprém vármegye sokoldalú alispánja (magyarmuzeumok.hu)

Kategória:Magyar történészek Kategória:Veszprém vármegye alispánjai Kategória:Veszprémiek Kategória:1840-ben született személyek Kategória:1897-ben elhunyt személyek