Pitti Katalin (Szentes, 1951. december 7. –) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Életpályája A középiskolát a budapesti Madách Imre Gimnáziumban végezte, ahol énektudására Szolga László énektanár figyelt fel először.
Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének tanszakán kezdte Sík Olga és Bán Melitta tanárnőknél, majd a Zeneakadémiára nyert felvételt, dr. Sipos Jenő professzor növendéke lett. Számos kiváló oktatója volt, többek között Lukács Miklós, Mikó András, Egri István, Medveczky Ádám, Forrai Miklós, Pernye András, Patkó József és Varasdy Emmi.
Főiskolai évei alatt, 1976-ban részt vett a Lipcsei Nemzetközi Bach Versenyen, ahol második helyezést ért el.
Diplomája megszerzésének évében a Magyar Televízió Verdi Otellójából operafilmet készített, melynek női főszerepére választották ki több meghallgatás után. Így pályakezdőként együtt énekelhetett és játszhatott az akkori legnagyobbakkal, Simándy Józseffel és Melis Györggyel. Ferencsik János vezényelte a felvételt, amely a Magyar Rádió 6-os Stúdiójában készült. A film országos ismertséget és szakmai sikert hozott számára.
Az 1978/79-es évadtól a Magyar Állami Operaház magánénekeseként szerződtették, ahol az operairodalom legcsodálatosabb szerepeit énekelte. Kerekes Jánostól Medveczky Ádámig, Lukács Ervintől Giuseppe Patanèig, ifj. Palló Imrétől Lamberto Gardelliig, Kórodi Andrástól Jurij Szimonovig és Erdélyi Miklóstól Kovács Jánosig neves mesterekkel dolgozott együtt, akiktől saját vallomása szerint sokat tanult, ahogyan olyan kiváló rendezőktől, mint Mikó András, Békés András, Szinetár Miklós, akikkel való együttműködése során sokat formálódtak szerepei, gazdagodtak szerepformáló, teremtő energiái.
Minden mű, amit megszólaltat, emlékezetes élményt hagy mind a mai napig az emberekben.
A világ számos országában énekelt. Sikereire jellemző, hogy Drezdában Verdi A lombardok című operája Giselda szerepének előadása után tizenhétszer hívták függöny elé.
A legtöbb különböző rendezésben Verdi Traviata c. operájának címszerepét, Violetta szerepét énekelte, játszotta itthon és külföldön, pl. Szófiában, Kassán, Kolozsvárott, Tokióban, Nagojában, Oszakában és a Magyar Televízió opera-keresztmetszetében.
Puccini Pillangókisasszonyának címszerepét 16 éven át alakította, mellyel többször is vendégszerepelt Prágában, Puccini Bohéméletének Mimi szerepében és Csajkovszkij Anyeginének Tatjána szerepében fellépett Prágában, Moszkvában, Hamburgban, Rio de Janeiróban. bélyegkép|250px|balra|2016-ban
Operaszerepein kívül mindig szívesen énekli Bach, Mozart, Verdi, Liszt, Kodály oratórikus műveit, illetve dal- és áriaesteket a Magyar Rádióban és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Itthon és külföldön rendszeresen koncertezik.
Sok felkérést kapott az operett világába is. A legtöbbet énekelt, játszott operettszerepe Lehár A víg özvegyének Glawary Hanna szerepe, amelyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadtól a bécsi Staatsoperig énekelt, és ezzel jutott el először vendégjátékban Tokióba is. Hasonlóan sokat énekelt operettszerepe a Szaffi ifj. J. Strauss A cigánybáró c. művéből, Lisa Lehár A mosoly országa c. operettjéből és Marica grófnő, Kálmán Imre operettjének címszerepe. Jacobi Viktor Sybilljének főszerepét énekelte a Magyar Televízió operettfilmjében.
A Szomszédok teleregény 4. évad (1990. július 12.) 14. epizódjában (84. fejezet) fellépett a Gazdagréten épülő katolikus templom javára szervezett jótékonysági koncerten. Az életben is számos jótékonysági műsor résztvevője. Vannak szervezetek, amelyeket az ezredredforduló óta patronál jótékonysági koncertjei bevételével.
2000 óta rendszeresen tanít. Jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem SEK (Savaria Egyetemi Központ) Művészeti, Sport és Neveléstudományi Szakán kinevezett docens , a Budai Művészház alapítványi iskolájában oktat , illetve Tata város Zeneiskolájában hangképző tanár .
Hitvallása szerint minden elénekelt mű az élet megnyilvánulásának lehetőségeit és annak erejét sugározza. A megszólaltatás ugyanúgy hat a művészre, mint a hallgatóra és végtelen folyamatban, egymásra hatásban a Mindenséget szólítja meg, oda ad hírt az élet minőségéről. A tanítás pedig szent kötelesség, mert „…amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg! Szabad vagy a kövektől az étherig, de jajj neked, ha magadnak tartod meg!” – Hamvas Béla szavaival vallja a művésznő ars poeticáját.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 55.2011. december 7-i lekérdezés
Róla írták Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője. Pitti Katalin életútja; K. u. K., Budapest, 2001 Égi mezőkön. Pitti Katalinnal beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Budapest, 2006 (Magyarnak lenni) Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője. Pitti Katalin életútja; 3. átdolg. kiad.; K. u. K., Budapest, 2006
Filmjei Szomszédok (1990) A Napba öltözött leány (2006) Lélek Boulvard (2008) Verdi: Otello – Desdemona – 1978 Jakoby Viktor: Sybill – címszerep – 1980 Kenessey: Az arany meg az asszony – női főszerep Lehár Ferenc: Víg özvegy – Keresztmetszet Verdi: La Traviata – Keresztmetszet Pitti Katalin-portréfilm, 1998
Díjai, elismerései Liszt Ferenc-díj (1985) Oláh Gusztáv-emlékplakett (1986) Déryné-díj (1995) MSZOSZ-díj (1995) Artisjus-díj (1995) Inter-Lyra-díj (1998)Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html Szentes Városért Emlékérem (2001) Érdemes művész (2011) Budapest díszpolgára (2012) Csongrád megye alkotói díja (2012) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013) Tata díszpolgára (2014) Csongrád megye díszpolgára (2015) A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2020) Kiváló művész (2022) Prima-díj (2023) A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (2024)
Jegyzetek
Források
Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője. Pitti Katalin életútja. 2001 Fazekas Valéria : Égi mezőkön – Magyarnak lenni! Kairosz Kiadó 2006
További információk
Szentes Városért Emlékérem Pitti Katalinnak in. Szentesi Mozaik (2001.10.23.) Szívdobogva jövök Szentesre – riport Pitti Katalinnal in. Szentesi Élet (2001.11.02.) Pitti Katalin Szentesen énekelt (2008.12.27.)
Kategória:Magyar nők Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Szopránok Kategória:Szentesiek Kategória:Déryné-díjasok Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Liszt Ferenc-díjasok Kategória:1951-ben született személyek Kategória:A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Artisjus-díjasok Kategória:Élő személyek Kategória:Magyarország Kiváló Művésze díjasok Kategória:Prima díjasok Kategória:A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei