Az európai nyérc (Mustela lutreola) az emlősök osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése Az európai nyérc a természetben elsősorban Észtországban, Oroszországban, Ukrajnában, Spanyolországban, Franciaországban és Romániában él.
Az európai nyérc állományai rendkívül megfogyatkoztak, mondhatni napjaink legveszélyeztetettebb menyétféléjéről van szó. Hazánkból feltehetően kipusztult, bár a szakemberek vitatják, hogy hazánk jelenlegi területén valójában élt-e hajdanán.
Hazánkban fokozottan védett!
Alfajai északi nyérc Mustela lutreola lutreola - Oroszország európai részének északi része és Finnország francia nyérc Mustela lutreola biedermanni - Franciaország Mustela lutreola binominata közép-európai nyérc Mustela lutreola cylipena - a Kalinyingrádi terület, Litvánia, Lettország nyugati része, [Lengyelország], Románia, a volt Jugoszlávia országai; Magyarország területéről kihalt közép-oroszországi nyérc Mustela lutreola novikovi - Észtország, Lettország keleti része, Fehéroroszország, Ukrajna keleti része és Oroszországban a Don és a Volga alsó szakaszai mentén kárpáti nyérc Mustela lutreola transsylvanica - Moldova, Románia és Bulgária kaukázusi nyérc Mustela lutreola turovi - a Kaukázus vidéke
Megjelenése thumb|left|Európai nyérc
Testhossza a farkával együtt 35-58 centiméter, testtömege: nagyjából 1 kilogramm. Törzse megnyúlt, karcsú; lábai rövidek, köztük az ujjakat úszóhártya köti össze. Bundája egyöntetűen barna színezetű, a tarkójától a farkáig sötétebb árnyalatú, mint az oldalakon. A test alsó fele szürkésbarnába átmenő. Torokfoltja kicsi, világos sárga vagy fehéres. Felső ajka elöl, alsó ajka pedig egészében fehér. (A külön telepeken tenyésztett amerikai nyérctől (Neovison vison) ez a leginkább megjegyezhető különbsége, mivel utóbbi fajnak a felső ajka sosem fehér, hanem – mint a teste – barna, vörösesbarna.)
Életmódja Főleg a vizes élőhelyekhez kötődik, a tavak, folyók, patakok szakadékos partjait, nádasait, a partok sűrű növényzetét szereti. A nappalt barlangban, sziklahasadékokban vagy gyökerek alatt alussza végig. Tápláléka főleg kisebb halakból áll, de elfogyasztja a békákat és a folyami rákot, valamint a pézsmapockot és kisebb vízimadarakat is.
Szaporodása bélyegkép|jobbra|250px Párzása a késő téli, kora tavaszi hónapokra esik (január-március közötti időszakra), mindössze 1-3 napig tart. Vemhességi ideje 63-65 nap, a kölykök fehér, selymes bundával és vakon születnek. Szemük 30-35 napos korukban nyílik ki, önállóságukat 3-4 hónaposan érik el. Másfél-kétévesen ivarérettek.
Források
ARKive.org vidraalapítvány kvízklub.hu
Kategória:Emlősfajok Kategória:Menyétformák Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Észtország emlősei Kategória:Fehéroroszország emlősei Kategória:Finnország emlősei Kategória:Grúzia emlősei Kategória:Hollandia emlősei Kategória:Kazahsztán emlősei Kategória:Lengyelország emlősei Kategória:Lettország emlősei Kategória:Litvánia emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Németország emlősei Kategória:Oroszország emlősei Kategória:Ukrajna emlősei Kategória:Spanyolország emlősei Kategória:Franciaország emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:A palearktikus ökozóna élővilága