Zittau (csehül Žitava, lengyelül Żytawa) város Németországban, Szászországban.
Elhelyezkedése Németország délkeleti csücskében, német-lengyel-cseh hármas határ közelében található. A Nyugati-Szudétákban, a Luzsicei-hegységtől északra, a Zittaui-medencében, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.
Története bélyegkép|jobbra|250px|Városháza, előtérben a Mars-kút A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi útvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.
1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A 15. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a 17. és 18. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.
1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.
Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.
A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A fogvatartottaka a Phänomen Werke Gustav Hiller autógyárban dolgoztatták. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.
Városrészek A város 5 részre oszlik Centrum (az óváros) Zittau-Dél Zittau-Észak Zittau-Kelet Zittau-Nyugat A városhoz 8 szomszédos falu tartozik. bélyegkép|balra|120px|Zittau városrészei Dittelsdorf Drausendorf Eichgraben Hartau Hirschfelde (és Rosenthal) Pethau Schlegel (és Burkersdorf) Wittgendorf 1945-ig a városhoz tartozott még Großporitsch (lengyelül Porajów) falu, ami a határváltozás után ma a lengyelországi Bogatynia (németül Reichenau) község része.
Látnivalók Alt-Zittau – a belváros Takácsok temploma (Weberkirche) – 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették Johanniskirche – a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először Városháza – 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom – a 13. században kezdték el építeni, de csak a 15. században fejezték be, tornya 70 m magas Sóház (Marstall) – 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítottak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára Kereszt-templom – a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át Szent Mária-templom – 1890-ben épült, tornya 71 m magas Miasszonyunk temploma – 1572-ben épült Szent Jakab-ispotálytemplom – 1303-ban említik először Városi Múzeum – az épület 1854-ben épült A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya Bor-liget (Weinau) – a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja A 4000 virágból álló óra – 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik Zöld-kút – 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve Mars-kút – 1585-ben épült homokkőből Hattyú-kút – 1710-ben épült Herkules-kút – 1708-ban épült Szamaritánus-kút – 1679-ből származik
Jegyzetek
További információk Honlap
Kategória:Szászország települései