230px|thumb |Katolikus miseruha A miseruha vagy kazula a nyugati egyházak körében elsősorban a római katolikus papok szertartási öltözékének külső darabja. Egyes anglikán és metodista, valamint evangélikus kongregációk körében is használatos, azonos szerepben. A bizánci rítusokat követő keleti egyházak phelonionnak nevezik a megfelelő ruhadarabot. 230px|thumb |Régi hegedűtok alakú katolikus miseruha, amelyen a karok számára készített kivágás egészen a mellekig érA liturgikus ruhák története (Megjelent a Szent Margit Lap 129. számában), katolikus-honlap.hu
A miseruha felöltése és a miseruházat további darabjai A reverendára, ha az alba nem takar, vállkendőt kell felvenni, s erre az albát (ez egy hosszú, fehér, cipőig érő zárt köntös). Az albára stólát =lat. fehér kell felvenni (sálszerű ruhadarab, melynek a nyakán és a két végén van felhímezve egy kereszt). Vannak olyan stólák is, amik szélesebbek, mint a miseruhastóla és esetenként díszesebbek is. Az albára felvett stólára fölveszi a pap a miseruhát, melynek a színei alkalmanként változnak. Szétterítve ovális alakú, a közepén van a fejrész-kivágat és hátul hosszabb, mint elöl. Van olyan típus is (régebbi), mely hegedűtok alakú, ezek szép díszes anyagból készült ruhák. A XX. század közepéig főleg hegedűtok alakú miseruhát használtak, ezután terjedt el a kevésbé díszes, ovális alakú miseruha használata, amely viszont még középkori találmány.
Van egy harmadik fajta miseruha, ami ovális alakú, azonban nem csuklóig (mint a mai), hanem könyökig ér, ez az ún. borromei kazula (miseruha) amit Borromeo Szent Károly terjesztett el.
A miseruha mellett vannak még egyéb ruhadarabok, például a karing, mely olyan, mint az alba, csak nagyjából térdig ér. A papnak ez alá a reverendát kell = lat. tiszteletre méltó felvennie, erre vagy stólát vagy stólát és palástot vesznek fel (a palástokat körmenetekre, szentelésekre, temetésre, esküvőre veszik fel, s a színe liturgikus színű, úgy mint a miseruhának).
A diakónus (szerpap) a stólát csak keresztbe, balról jobbra veheti fel, a miseruhát nem, csak T alakú dalmatikát. A keresztben felvett stólára palástot vesz. A liturgikus ruhadarabok színei bélyeg|jobbra|200px|Anglikán miseruha
A liturgikus ruhadarabok színei a történelem során számos változáson mentek keresztül, az egyes kongregációk gyakorlata is eltér egymástól.
Liturgikus színek a mai római katolikus gyakorlatban Piros: vértanúk ünnepein, virágvasárnap, nagypénteken és pünkösd ünnepén Fehér: minden ünnepnapon, mikor más szín nincs előírva Zöld: az ún. évközi időben, mely vízkereszttől hamvazószerdáig, és pünkösdhétfőtől advent első vasárnapja előtti hétig, Krisztus király ünnepéig tart Lila: adventben, nagyböjtben, gyászmiséken Rózsaszín: advent 3. és a nagyböjt 4. vasárnapján Arany: a nagyobb fontos ünnepeken, pl. karácsonykor Ezüst: a nagy ünnepeken Fekete: gyászmiséken, temetésen (ha nem palástban van a pap) és halottak napján Kék: Mária-ünnepeken
Fojnicai kazula Fojnicai kazulánakKiállításfotó - az ún. fojnicai kazula az Iparművészeti Múzeum 1930. évi egyházművészeti kiállításán, gyujtemeny.imm.hu is nevezik azt az 1874-ben felfedezett Mátyás korabeli selyemből szőtt és arannyal hímzett miseruhát, amely a fojnicai ferences rendi kolostorban került elő. A miseruhát Firenzében Mátyás király trónkárpitjából készítették.Praeconia Liturgikus szakfolyóirat, tar.liturgia.hu A trónkárpit eredetileg két és fél méter hosszú, másfél méter széles volt. A kazulát díszítő kompozíció közepén tölgylevelekből és gyümölcsökből font koszorú övezi a királyi címert. A négy részre osztott címerpajzs a magyar árpádsávokat és a kettős keresztet, Dalmácia és Csehország címerét ábrázolja. Szívpajzsa pedig a Hunyadi-család hollós családi címere.Dallos Zsuzsa: Szakrális műkincsek , zaol.huMiseruhák és szakrális tárgyak a Nemzeti Múzeumban, mult-kor.hu Az Antonio Pollajuolo tervei alapján Firenzében szőtt trónkárpitból készült, zöld bársonybrokát ruhadarabot I. Ferenc József magyar király elküldte Budára koronázási miseruhaként.Magyar Művészet - 6.évf. (1930.) 6. sz., epa.oszk.huEucharisztia és Úrvacsora a 16–18. századi Magyarországon , btk.ppke.hu A hagyomány szerint a miseruhát Mátyás király ajándékozta a győri székesegyháznak. A Casula violacea Mathiae Regis Corvini mai formája barokk átalakítás.Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon 430. oldal, library.hungaricana.hu
Érdekesség
A hegedű alakú régebbi miseruha (casula tkp. latin casa = ház), mell- és nem a kép szerinti hátoldalán hasonlít a hangszerre, célja az, hogy a karok szabadabban mozoghassanak.
Jegyzetek
Források Miseruha a Magyar Katolikus Lexikon oldalán Kazula a Magyar Katolikus Lexikon oldalán Liturgikus színek a katolikus egyházban, inarcsimariatemplom.hu
További információk Iparművészeti Múzeum Miseruhák, imm.hu Főszékesegyházi Kincstár Újra látható Pázmány Péter miseruhája az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban, museum.hu Mátyás király miseruhája a Csongrád Megyei Értéktárban, nmi.hu
Kategória:Felsőruházat Kategória:Katolikus liturgia Kategória:Katolikus egyházi viseletek és jelképek