Karinthy Gábor (Budapest, 1914. december 17. – Budapest, 1974. november 13.) magyar költő.
Életpályája Apja Karinthy Frigyes, a népszerű író; anyja Judik Etel színésznő, aki 1918-ban a spanyolnátha-járvány áldozatául esett. Apja később feleségül vette Böhm Arankát (ebből a házasságból született Karinthy Ferenc író).
A Lónyay Utcai Református Gimnáziumba járt, nem volt jó tanuló. Néhány irodalom, költészet iránt érdeklődő barátjával (köztük Benedek Istvánnal, Devecseri Gáborral) „Hangszóró” néven lapot alapított, verseinek nagy része itt jelent meg – a többi verse többnyire elveszett, miként Heine-, Rilke-fordításai is elkallódtak. Érettségi után színészettel próbálkozott, egy évig járt a Rózsahegyi-féle színiiskolába. A Szép Szóban és a Nyugatban is jelentek meg versei a 30-as évek második felében. Apja halála (1938) után az egyébként is érzékeny, szorongásra hajlamos költőt egyre gyakrabban gyötörték hallucinációk, fóbiák, amelyeket „ördöggörcsnek” nevezett. Ezt tetézték később a nyilas uralom idején őt ért állítólagos zaklatások – azért csak állítólagos, mert a zsidótörvények nem vonatkoztak rá, semmiféle korlátozást sem kellett elviselnie. 1946–1948-ban a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1948–1952 között félrevonultan élt Badacsonyban. Egyre gyakrabban jelentkező hallucinációi, kényszerképzetei, fóbiái miatt idegszanatóriumba került: szkizofréniával kezelték, néhány hónapig Budapesten, majd 1952 őszétől 1957 tavaszáig Intapusztán, ahol kamaszkori barátja, Benedek István volt a kezelőorvosa. 1957-től haláláig Budapesten visszavonultan élt, Benedek István házában a XII. kerület Vércse u. 24/b-ben.
Művei Devecseri Gábor, Karinthy Gábor versei; előszó Somlyó Zoltán; Fórum Ny., Bp., 1932 Étel és ital. Versek; Nyugat, Bp., 1937 Ovidius Publius Naso szerelmei; ford. Karinthy Gábor, tan. Szilágyi János György; Officina, Bp., 1941 (Kétnyelvű klasszikusok) Bánat / Apámról / P. Ovidius Naso: Amores. Részletek; Magvető, Bp., 1973 Én, fájdalomherceg. Válogatott versek és írások; vál. Tüskés Tibor, fotó Körtvélyesi László; Pátria, Bp., 1990 (Pátria könyvek) Én, fájdalomherceg; előszó Lator László, szerk. Dezsényi Katalin; Ulpius-ház, Bp., 2003 Összegyűjtött versei; összegyűjtötte, szerk. és utószó Kőrizs Imre; Helikon, Bp., 2019
Származása +Karinthy Gábor felmenői Karinthy Gábor(Budapest, 1914. dec. 17.–Budapest, 1974. nov. 13.) költő Apja:Karinthy Frigyes(Budapest, 1887. jún. 25.–Siófok, 1938. aug. 29.)író, műfordító Apai nagyapja:Karinthy (Kohn) József(Pápa, 1846. márc. 28. –Budapest, 1921. nov. 4.)tisztviselő Apai nagyapai dédapja:Kohn Lipótórás Apai nagyapai dédanyja:Glück Mária(? –Pápa, 1892. jan. 27.) Apai nagyanyja:Engel Karola(Pest, 1851. aug. 13.–Budapest, 1895. jan. 26.) Apai nagyanyai dédapja:Engel Dávid(? –Budapest, 1883. márc. 28.)magánzó Apai nagyanyai dédanyja:Sternberg Katalin(? –Budapest, 1888. aug. 16.) Anyja:Judik Etel(1885. dec. 21.–Budapest, 1918. okt. 17.)színésznő Anyai nagyapja:n.a. Anyai nagyapai dédapja:n. a. Anyai nagyapai dédanyja:n. a. Anyai nagyanyja:Judik Etelka Anyai nagyanyai dédapja:n. a. Anyai nagyanyai dédanyja:n. a.
Források Karinthy Gábor: Bánat (Bp., Magvető Kvk, 1973.)
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk Karinthy Márton: Ördöggörcs Kortárs magyar írók
Gábor Kategória:Magyar költők Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek