A Jelentése: Lélekvágó kard. A magyar szinkronban: Lélekölő kard. a halálistenek és arrancarok fő fegyvere a Bleach című mangában és animében. Képes megvágni a lélektestet, ezért azon kevés eszközök közé tartozik, amelyekkel harcolni lehet a lidércek (hollow) ellen. Minden halálisten visel egy egyedi zanpakutót. Minden lélekvágó kardnak saját neve és személyisége van, ami a viselője lelkének tükröződése. A zanpakutó a halálistennel együtt születik és vele együtt hal meg. Az alakja és képességei szintén a hozzá tartozó halálisten lelkén alapulnak. A zanpakutó a viselője lélekenergiájának kard formában való megszilárdulásakor keletkezik.
Mivel a zanpakutó a halálisten lelkének része, nem helyettesíthető, viszont ha eltörik, a viselőjével együtt lassan képes regenerálódni. A zanpakutónak is van saját érzékelhető lélekenergiája, ami a viselője lélekenergiájától némileg különbözik. Habár nincsen róla kimondott szabály, egy zanpakutót más is használhat a hozzá tartozó halálistenen kívül is.Például Kon képes volt Jamada Hanataró zanpakutójának sikai képességét használni, amíg a testében volt, anélkül, hogy akár tudta volna a kard nevét is.
Egy esetben egy halálisten a nagyobb erő érdekében eggyé tudott válni a zanpakutójával, de az egyesülésnek nem várt következményei lettek. Az illető halálisten vad őrjöngésbe kezdett, ezért örökre el kellett zárni.Bleach: The Sealed Sword Frenzy (OAV) 2005
A halálisteneken kívül az arrancarok használnak zanpakutót, azonban az ő esetükben az eredeti lidérc-erejük van elzárva a zanpakutóban, amit a resurrección nevű folyamat során szabadíthatnak fel.
A zanpakutó szelleme A kard neve egyúttal a kardban lakó szellem neve, ő kölcsönzi a kardnak, ezáltal a viselőjének az erejét. A zanpakutók szellemei változatosak külső megjelenésben és személyiségben, amik tükrözik a viselőjük adottságait. A szellem az adott zanpakutóhoz tartozó halálisten „belső világában” él. Az első kapcsolatfelvétel a halálisten és a zanpakutó szelleme között ezen a helyen történik, általában amíg a halálisten alszik. A belső világba a zanpakutó szelleme később is be tudja vinni a halálistent. Kezdetben a kapcsolat egyoldalú és a halálisten nem is tudja meg a kardja nevét azonnal, mivel még nem hallja a hangját tökéletesen. Ha a halálisten bankai állapotban lép be a belső világába, a zanpakutójának szelleme is változáson megy át: külső megjelenésében, valamint a neve a bankai forma neve lesz. Alapesetben a karddal csak a saját halálistene kommunikálhat, de ha megtestesül, interakcióba léphet bárkivel. Ez két módon lehetséges: ha a halálisten kellő gyakorlás után képes megidézni, vagy ha rákényszerítik őt.Például Urahara Kiszuke bábujával vagy Muramasza képességével.
Habár nagyon ritka, lehetséges, hogy egy zanpakutó szelleme két halálistenhez tartozzon. Azonban a Lelkek Világának ősi szabályai ezt nem engedélyezik, ezért ilyen esetben a két személynek meg kell vívnia a zanpakutó tulajdonjogáért egy halálig tartó küzdelemben.
Tódzsú A Muramasza által megtestesített, majd a halála után elszabadult zanpakutó szellemek a .Kizárólag az animében szerepelnek a 256. epizódtól a 265-ig. Ezek az alacsony rangú halálistenek zanpakutójának szelleméből alakultak ki, amint a megtestesülésük után megölték halálistenüket. Alapesetben a zanpakutó a viselőjével együtt hal meg, de ezek a szellemek abnormális módon tovább éltek és egy teljesen új lénnyé változtak. Miután a mesterük meghalt, az üresség érzésétől szenvedtek és vad őrjöngésbe kezdtek. A tódzsúk a zanpakutó-alapú képességeiket teljes erővel képesek használni, mintha folyamatosan a bankai állapotában volnának. Emiatt az eredetileg gyengébb zanpakutókból kialakult tódzsúk is komoly ellenfelet jelentenek. Ezen felül a belső ürességérzetük csillapítására képesek más szellemi lényekkel (például lidércekkel) egybeolvadni és ettől még erősebbé válni. Néhányan folyamatosan keresik mesterüket, míg fel nem emészti őket a vágyódás, de mások felismerték mesterük halálát és élvezik szabadságukat. Mivel megtestesülésük Muramasza erejéből ered, csak korlátozott mennyiségű lélekenergia áll a rendelkezésükre, így amikor az elfogy, visszatérnek az elzárt formájukba.Kirikaze képes volt meghosszabbítani a megtestesülése idejét és erejét növelni azáltal, hogy más tódzsúk és zanpakutók lélekenergiáját elszívta.
Használata Egy halálisten általában az akadémiai tanulmányai után szerzi meg a zanpakutóját, habár a folyamatnak még nem történt meg a bemutatása. Az egyetlen példát egy zanpakutó megszerzésére Kuroszaki Icsigo szolgáltatja. Ismeretlen, hogy a többi halálisten hasonló módon tesz szert a kardjára vagy ez egy egyedi eset. Az alacsony rangú, vagy még képzés alatt álló halálistenek egy típusú névtelen kardot viselnek.
A zanpakutó használatának művészete a . Ez többet jelent, mint a kardforgatásban való jártasság. Mivel a zanpakutók maguk is élnek, a halálistennek el kell érnie, hogy a kardja együttműködjön vele a teljesítmény maximalizálása érdekében. A zanpakutó szelleme viszont meghatározhatja, hogy a viselője érdemes-e az erejének a használatára és ezt általában valamilyen teszttel kell bizonyítania. A zanpakutó-használat elsajátításának első lépése, hogy a halálisten megtudja a kardja nevét. Ettől fogva képesek lesznek kommunikálni egymással, és ahogy fokozatosan megismerik egymást, együtt erősebbé válhatnak.
Mivel a zanpakutók is önálló érző lények, hajlamosak lehetnek a szeszélyességre. A halálistenének a bánásmódja határozza meg a „kedvét”. A kard a kedvétől függően használja a teljes erejét és képességeit.Például amikor Ajaszegava Jumicsika a kardját nem a valódi nevén szólítja, hanem egy olyan néven, amit a kardja gyűlöl, az nem engedi ki az erejének csak egy töredékét. Kjóraku Sunszui zanpakutója pedig csak akkor hajlandó használni a képességeit, ha annak olyan kedve van, ezért a gazdája nem is szeret „játszani” vele.
Edzés A az egyetlen módszer, hogy megfelelő módon párbeszédet lehessen folytatni a zanpakutóval. Ehhez a halálistennek fel kell vennie egy meditatív pózt és az ölébe kell venni a kardját, majd az elméjét a kardba kell kényszerítenie, vagyis behatolnia a belső világába. Ebben a formában ismerheti meg a zanpakutója erejének valódi természetét. A technikát több ezer éven keresztül dolgozták ki, a Lelkek Világának megalakulása óta. Egyetlen célja, hogy a tulajdonosa beszélni tudjon a kardjával. Ez a fejlett edzéstechnika messze különbözik attól, mikor a képességeket kikényszerítés útján tanulják. Ebben az állapotban a halálistennek harcolnia kell a zanpakutója szellemével, hogy elérhetővé váljanak számára új képességek. A harcra azért van szükség, mert a zanpakutók szellemei nem akarják, hogy a viselőjük megtanulják ezeket a technikákat, ezért a szokottnál agresszívebben lépnek fel. Ez a meditatív állapot olyan mély, hogy a gyakorlóját az elszenvedett sérülések sem zökkentik ki belőle. A belső világában szerzett sérülések a valódi testén is megjelennek.
A zanpakutók általános képességei Lélektemetés: teljes lelkek átküldése a Lelkek világába. Lidércek bűneinek eltörlése a legyőzésük által. Ha egy halálisten egy ember mellkasát keresztülszúrja a zanpakutóját és azon keresztül átvezeti a lélekenergiáját, ideiglenesen kölcsönadhatja neki halálisteni erejét. Az eljárás sikerének esélyét növeli, ha az embernek magas a lélekenergiája, de még így is kockázatos mivel az ember halálával is végződhet, továbbá szigorúan tilos.
Attól függően, hogy a halálisten milyen mértékben tud kommunikálni a zanpakutója szellemével, vagy vetette őt az uralma alá, a zanpakutó két lépésben tudja kiengedni az erejét. Az első szint neve sikai, a másodiké bankai. Mindkét szint a kard formájának megváltozásával is jár és olyan képességekhez és erőhöz juttatják a viselőjét, ami messze meghaladja az egyszerű kardforgatást. A két szint ereje és formája a zanpakutótól, valamint a viselője erejétől és képzettségétől függ.
A legtöbb halálisten a zanpakutóját elzárt formában hordja magánál és szükség esetén bizonyos parancsokkal tudja előhívni a két szintet. Szabályokhoz kötött, hogy hol és mikor hordhatják magukkal a kardjukat, valamint, hogy hol és mikor használhatják a kardjuk erejének különböző szintjeit. Ezek a szabályok módosulhatnak például hadiállapot idején, továbbá vannak halálistenek, akiknek állandóan ki van engedve a kardjuk ereje.
Sikai A Jelentése: Kezdő kioldás. a zanpakutó meghatározó képessége.
Ahhoz, hogy egy halálisten elérje, kommunikálnia kell és összhangban kell lennie a zanpakutójával. Miután megtudta a kardja nevét, a sikait bármikor előhívhatja szóbeli paranccsal: ez az egyedi kiengedési parancsból és ezt követően az adott kard nevéből áll (például: „Üvölts, Bestia!”). A parancs a legtöbb esetben egy felszólító módban lévő szó vagy rövid mondat, és általában utalnak az adott kard képességére vagy természetére. Azok a halálistenek, akik már szert tettek a bankaira, képesek a sikait használni a szóbeli parancs kiadása nélkül is.
Miután egy zanpakutó sikaiát előhívták, az megváltoztatja alakját és elérést biztosít az egyedi képességeihez. Az alakja a legtöbb estben valamilyen fegyver formáját ölti, de a sikaik között igen nagy a változatosság, akár még élőlény is lehet. Egy zanpakutónak több különleges képessége is lehetséges, és mindegyiknek saját neve van. Egy képességet lehetséges használni a nevének ismerete nélkül is, de sokkal nagyobb hatékonyság érhető el, ha az illető halálisten ismeri azt, ezen felül egy támadás akkor a leghatásosabb, ha a nevét ki is mondja a használatakor.
Néhány halálistennek nagyobb a lélekenergiája, mint amekkora fölött kontrollt tud gyakorolni. Mivel lélekenergiájukat nem tudják elzárni, ezért az ő zanpakutójuk is folyamatosan sikai formában van. Két ilyen halálisten ismert: Kuroszaki Icsigo és Zaraki Kenpacsi. Mivel a karjuk ereje állandóan ki van engedve, nincs szükségük kiengedési parancsra, de még a kardjuk nevét sem kell feltétlenül tudniuk, habár ez utóbbi hátrányt jelent azokkal szemben, akik ismerik a saját kardjuk nevét.
A sikai elérése az előmenetel feltétele a halálistenek ranglétráján, így feltehetőleg a legtöbb tiszt képes rá.
Bankai A Jelentése: Végső kioldás. a zanpakutó második, egyben végső formája.
Az elérésének feltétele, hogy a halálisten képes legyen megidézni a zanpakutója szellemét az anyagi világban és behódolásra kényszeríteni azt. Ez a folyamat az ellenkezője annak, ami a sikai eléréséhez kell, vagyis amikor a halálisten megy be a belső világába, hogy kommunikáljon a zanpakutója szellemével. Ez legalább tíz évet vesz igénybe. A zanpakutó szellemének megidézésére azonban létezik egy másik módszer is, amit Urahara Kiszuke fejlesztett ki, de csak ő és Kuroszaki Icsigo az egyedüliek, akik ezt a módszert alkalmazták. A módszer lényege, hogy egy bábuval kényszerítő a zanpakutó szelleme, hogy azonnal testet öltsön, ezzel megkerülve az évtizednyi gyakorlást. Ezzel a módszerrel lehetőséget kapnak a bankai elsajátítására, azonban három napnál tovább fenntartani az állapotot veszélyes lehet, és végzetes következményei lehetnek. A bankai megszerzéséhez szükséges időn túl legalább további tíz év szükséges, hogy valaki teljesen elsajátítsa annak használatát.
A bankai előhívásához nem szükséges egyedi kiengedési parancs, de annak használata előtt ki szokták mondani a „bankai” szót, majd a bankai forma nevét. A neve a zanpakutó nevének megváltoztatott formája, általában egy kifejezés hozzáadásával. Az előhívásakor a kard alakja megváltozik, és Kuroszaki Icsigo kardjának kivételével a mérete is mindig sokkal nagyobb lesz. Néhány esetben a kardon kívül a használójának a ruházata is megváltozhat. Ebben az estben maga a ruha is része a bankainak, és annak állapota jelzi a viselője lélekenergia-szintjét.