A cseresznye, cseresznyefa középkemény lombos faanyag, leginkább az erdőkben növő vadcseresznye, madárcseresznye (Prunus avium) anyaga.
Az élő fa
Dél-eurázsiai (-mediterrán) flóraelem, Síksági-hegyvidéki fa.
Magassága 20...26 m. Kérgének külső része fényes bőrpara, később keresztirányú szalagokban hasad le, idősebb korban a tőnél hosszában repedezett, fekete, durva felületű. Kéregvastagsága 1...3 cm.
A faanyag Szíjácsa keskeny, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje világos vörösesbarna, barnás-zöldes csíkoltsággal. A csíkok a korai pásztában jelentkeznek. Az edények a korai pásztában sűrűek, likacsgyűrűt alkotnak, de a késői pásztában szórtan helyezkednek el. Bélsugarai kicsik, szabad szemmel csak a sugármetszeten láthatók vékony csíkok formájában.
Felhasználása Szárítás Könnyen és jól szárítható kis hajlammal a vetemedésre.
Megmunkálás Minden szerszámmal jól és könnyen megmunkálható. Gőzölve jól hajlítható.
Rögzítés Jól szegelhető, csavarozható. Jól ragasztható.
Felületkezelés Gyakran pácolják, a vöröses tónust kihangsúlyozva „tüzesítik”. Jól lakkozható.
Tartósság Nem időjárásálló.
Bútor, furnér, esztergálás céljára használható.
Források Babos – Filló – Somkuti: Haszonfák –
Kategória:Faanyagok