Gróf Zrínyi Ádám (Bécs, 1662. december 24. – Zalánkemén, 1691. augusztus 19.) zászlósúr, Zala vármegye főispánja, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér és Löbl Mária Zsófia fia, Zrínyi Péter unokaöccse.
Élete Zrínyi Ádám 1662-ben született Bécsben. VII. Zrínyi Miklós gróf, valamint második felesége, Marija Sofija bárónő (született Löbl) házasságából. Még kétéves sem volt, amikor apját 1664. november 18-án vadászat közben a hivatalos verzió szerint egy vaddisznó ölte meg,Csáktornyától délre fekvő Kuršanečki lugban. Őt és idősebb nővérét, Maria Katalint édesanyjuk, Mária Zsófia gondozta 1676-ban bekövetkezett haláláig.
A családnak sikerült megőriznie vagyonát a Zrínyi-Frangepán összeesküvés után, de Mária Zsófia és gyermekei súlyosan megszenvedték a helyzetet. Erődjeikben német katonákat állomásoztattak, ami arra kényszerítette őket, hogy 1670-ben elhagyják Csáktornyát és Bécsben telepedjenek le.Hausner, Gabor. Posljednji junak obitelji Zrinski: grof Adam Zrinski (1662. – 1691.), str. 449.
Ádám kezdetben otthon a jezsuita nevelőktől tanult latint és nyelvtant, majd 1673-ban a bécsi egyetem jezsuita kollégiumának hallgatója lett. A humán gimnázium elvégzése után beiratkozott egy hároméves filozófiai karra, ahol a latin és görög nyelv tanulmányozása után a logika, a fizika, a matematika, az etika, a földrajz, a csillagászat, a jog, a katonai stratégia és más tudományágak tanulmányozásának szentelte magát. Horvátul, németül, magyarul, latinul, franciául és spanyolul beszélt. Tanulmányai befejezése után, 1679-ben, visszatért Csáktornyára (Čakovec), hogy felmérje birtokai állapotát, és panaszt tett az Udvari Katonai Tanácsnál és I. Lipót királynál az ottani katonai helyőrség visszaélései miatt. A fiatal gróf és a dunántúli kerület főkapitánya, Batthyány Kristóf gróf közötti konfliktus miatt Zrínyit a belga Lueven városába küldték tanulni, ahol folytatta jogi tanulmányait.Hausner, Gabor. Posljednji junak obitelji Zrinski: grof Adam Zrinski (1662. – 1691.), str. 450.-453.
Apjától, VII. Miklóstól Ádám gazdag könyvtárat örökölt, amelyet Bibliotheca Zriniana néven ismernek. A fosztogatástól, amely nagybátyja, IV. Zínyi Péter 1671-es bécsi újvárosi kivégzése után történt, úgy mentették meg, hogy Csáktornyáról (Čakovec) a mai Dél-Csehország területén található Bitov (Vöttau) várába költöztették. Az értékes könyvtár könyveinek nagy része ma is fennmaradt, és a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban található.Adam Zrinski (1662. – 1691.) Arhivirana inačica izvorne stranice od 23. listopada 2021. (Wayback Machine), virtualna.nsk.hr, pristupljeno 14. listopada 2021.
1681 elején visszatért muraközi birtokára, letelepedett a régi családi várban Pribislavecben, és ősei példáját követve csatlakozott a török elleni harchoz. 1683-ban részt vett Bécs védelmében, amelyet Kara Musztafa nagyvezír 150 000 katonával ostromolt. A következő évben Légrád főkapitányává, udvari kamarássá és tanácsadóvá, valamint Zala és Somogy megyék főprefektusává nevezték ki. Emellett a Királyi Lovasság parancsnokaként is szolgált.
I. Lipót császár kívánságára Prágában tanult, majd a hadimesterséget választotta. Mint Légrád és a Muraköz főkapitánya, csapataival részt vett a törököt Magyarországról kiűző háborúban. 1691. augusztus 19-én a szalánkeméni ütközetben esett el.
Források
jegyzetek
Irodalom Csuday Jenő: Zrínyiek a magyar történelemben 1566 – 1704 (Szombathely, 1884) Takáts Sándor: Z. Á. (A Régi Magy. kapitányok és generálisok c. kötetben, Bp., 1922.)
Hivatkozások
Kategória:17. századi magyar katonák Ádám Kategória:1662-ben született személyek Kategória:1691-ben elhunyt személyek Kategória:Somogy vármegye főispánjai Kategória:Zala vármegye főispánjai Kategória:Csatában elesett magyar katonák