A kozmopolita élőlények meghatározott ökológiai feltételek mellett többé-kevésbé az egész Földön elterjedtek.
A fogalom nem tévesztendő össze az ubikvista vagy társulásközömbös, illetve a generalista, euriöcikus vagy euriők, azaz tág tűrésű,Dr. Horváth Balázs, Pestiné dr. Rácz Éva Veronika: Ökológia, dtk.tankonyvtar.hu - 2011Gallé László: Ökológia, doksi.net - 2012 sem pedig az idegenhonos élőlényekkel. A kozmopolita fajok nagy része meghatározott azonos életfeltételeket biztosító élőhelyekhez ragaszkodik (például a vízinövények). Egy-egy faj nagy elterjedése ellenére is lehet nagyon ritka egy országon vagy természeti tájon belül (mint például egyes korpafüvek (Lycopodiophyta vagy Lycophyta) Magyarországon), lehet őshonos egy adott régióban (így a Magyarországon őshonos bogáncslepke (Vanessa cardui)), míg behurcolással máshol felléphet inváziós fajként (ilyen hazánkban például a kicsiny gombvirág (Galinsoga parviflora Cav.)). az invaziosfajok.hu-nBali Daniella: A bogáncslepkék (Vanessa cardui) (Lepidoptera, Nymphalidae) előfordulása Magyarországon 2010. és 2017. között, dea.lib.unideb.hu - 2018
A kozmopolitizmus görög—latin eredetű szó, ami azt írja le, amikor egy élőlény az azonos környezeti tényezőkkel jellemzett biotópokban a Föld egész területén előfordul. Ilyen értelemben flóraelem-, illetve faunaelem-kategória. Becslések szerint az 1970-es években a Föld néhány „legkozmopolitább” növénye: a pásztortáska, az egynyári perje és a madárkeserűfű volt. Valóban kozmopolitának minősíthető állatfaj csak kevés van, ilyenek a medveállatkák, valamint az egysejtűek köréből kerülnek ki. Kozmopolita továbbá az ágyi poloska és a vándorpatkány.Straub F. Brunó (szerk.): Biológiai lexikon 2. G-L, Akadémiai Kiadó - 1975
Az elterjedési terület mérete szerinti csoportosítás másik véglete a természetes állapotukban csak egy adott elterjedési terület (área) határain belül élő endemikus élőlények.
Növények thumb|right|220px|Csillagos májmoha (Marchantia polymorpha) thumb|right|220px|Saspáfrány (Pteridium aquilinum) thumb|right|220px|Vízi lófark (Hippuris vulgaris)
Tipikus kozmopolita virágtalan növények: csillagos májmoha (Marchantia polymorpha), ciprusmoha (Hypnum cupressiforme), saspáfrány (Pteridium aquilinum). A vízimadaraknak köszönheti jó terjedőképességét több mocsári és a vízi növény, mint például: vízi lófark (Hippuris vulgaris), sziki káka (Bolboschoenus maritimus). Több fajt az ember terjesztett el – szándékosan vagy akaratlanul – a világ legkülönfélébb sarkain. Ilyen például: ragadós galaj (Galium aparine), nyári perje (Poa annua). A világszerte megtalálható nemzetségek már többen vannak; ilyen például az aggófű (Senecio). A családok között kimondottan sok a kozmopolita. Ilyen virágos növények: szegfűfélék (Caryophyllaceae) pillangósvirágúak (Fabaceae).
Állatok Közönséges gömbászka (Armadillidium vulgare) Sörtésállatkák (Gastrotricha) Fonálféreg (Plectidae) Heringcápafélék (Lamnidae) Ember (Homo sapiens)
Jegyzetek
Források Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan A növényföldrajz alapjai
További információ Élőlények globális megfigyelései az iNaturaliston
Kategória:Ökológia