A jamaicai labdarúgó-válogatott – avagy becenevükön The Reggae Boyz, azaz a ’reggae-fiúk’ – Jamaica nemzeti csapata, amelyet a jamaicai labdarúgó-szövetség () irányít. A CONCACAF-tag szigetország az egyik legeredményesebb válogatottal rendelkezik a Karib-térségben. Eddig hat alkalommal hódították el a legjobb térségbeli csapatnak járó karibi kupát, illetve 1998-ban kijutottak a labdarúgó-világbajnokságra.
A CONCACAF-aranykupán 2015-ben és 2017-ben is bejutottak a döntőbe. 2015-ben és 2016-ban meghívottként részt vettek a Copa Américán is.
Története Korai évek Jamaica az Egyesült Királyság gyarmata volt egészen 1962-ig. Az első labdarúgócsapat 1893-ban alakult Kingston Cricket Club a szigetországban. 1910-ben megalakult a Jamaicai labdarúgó-szövetség. Első hivatalos válogatott mérkőzésüket 1925. március 25-én játszották Haiti ellen Port-au-Prince-ben, amit 2–1-re megnyertek. 1925 és 1962 között Jamaica jobbára Trinidad és Tobago, Kuba és Haiti ellen játszott mérkőzéseket. 1962-ben Jamaica elnyerte a függetlenségét az Egyesült Királyságtól. A Jamaicai labdarúgó-szövetség még abban az évben csatlakozott a FIFA-hoz. 1962-ben Jamaicában rendezték a közép-amerikai és karibi játékokat, melyen a negyedik helyen végeztek. 1963-ban részt vettek a CONCACAF-bajnokságon, ahol a csoportkörben Costa Rica, Mexikó és a Holland-Antillák ellen is vereséget szenvedtek. Világbajnoki selejtezőkben először 1966-ban indultak. A Holland-Antillák és Kuba előtt megnyerték a csoportjukat és bejutottak a kijutásról döntő körbe, ahol Mexikó ellen 3–2-re kaptak ki hazai pályán, majd idegenben Mexikó ellen 8–0-s, Costa Rica ellen pedig 7–0-s vereséget szenvedtek. Az 1969-es CONCACAF-bajnokságot a hatodik helyen zárták. Az 1970-es világbajnokság selejtezőiben négy vereséget szenvedtek és a csoportjuk utolsó helyén végeztek. 1971 és 1989 közötti időszak Az 1973-as CONCACAF-bajnokságról vissza kellett lépniük, miután 17 játékos engedélyét felfüggesztették. Az 1977-es CONCACAF-bajnokságon viszont már részt vettek, de ott a selejtezőkben Kuba ellen 5–1-es összesítésben alulmaradtak és így lemaradtak az 1978-as világbajnokságról is. Az 1981-es tornán nem indultak, az 1982-es és az 1986-os világbajnokság selejtezőit is kihagyták pénzügyi gondok miatt. Jamaica az 1989-es CONCACAF-bajnokság selejtezőiben tért vissza a nemzetközi versenybe, amely az 1990-es olaszországi világbajnokság selejtezőinek része volt. Miután az első körben 3–1-es összesítésben legyőzték Puerto Ricót, Jamaica az Egyesült Államokkal játszott a döntőbe jutásért. A hazai 0–0-s döntetlen után idegenben 5–1-re kaptak ki az Egyesült Államokban, és kiestek.
1990 és 2000 közötti időszak Az 1990-es években jelentős javuláson ment keresztül a jamaicai válogatott. 1990-ben részt vettek a karibi kupán, ami nem fejeződött be az Artúr nevezetű trópusi vihar miatt. Az 1991-es karibi-kupán pedig megszerezték a válogatott történetének első tornagyőzelmét. Az 1993-as CONCACAF-aranykupán az elődöntőig jutottak. thumb|250px|right|A jamaicai válogatott 1998-as vb-meze 1994-ben a karibi kupát követően kinevezték a brazil Renê Simõest a válogatott élére, akinek az volt a feladata, hogy készítse fel a csapatot az 1998-as világbajnokság selejtezőire. Az 1995-ös és az 1996-os karibi kupán nem sikerült továbbjutniuk a csoportkörből, az 1997-es tornán pedig bronzérmesek lettek, miután 4–1-re legyőzték Grenadát a harmadik helyért rendezett mérkőzésen. Az 1998-as világbajnokságra már három csapatnak volt lehetősége kijutni a CONCACAF-zónából. Jamaica az első fordulóban összesítésben 2–0-ra győzte le Suriname-ot, a második fordulóban Barbadost búcsúztatták összesítésben 3–0-val. A harmadik körben Mexikó, Honduras és Saint Vincent és a Grenadine-szigetek előtt végeztek és bejutottak a negyedik forduló hatos döntőjébe. 1997-ben Simões felkutatott olyan Angliában született labdarúgókat, akik jamaicai gyökerekkel rendelkeztek, így került a válogatotthoz többek között Paul Hall, Fitzroy Simpson, Deon Burton és Robbie Earle. Ennek ellenére nem kezdték jól a selejtezőket, az első mérkőzésükön 0–0-s döntetlent értek el az Egyesült Államokkal szemben hazai pályán, amit a Mexikó elleni 6–0-s vereség követett idegenben. Kanadában 0–0-s döntetlent játszottak és kikaptak 3–1-re Costa Ricában. Ezt követően azonban fordult a szerencse és Andy Williams góljával 1–0-ra legyőzték Salvadort, majd ugyancsak hazai környezetben győztek 1–0-ra Kanada és Costa Rica ellen. Mindkét találkozón Deon Burton szerezte a jamaicaiak gólját. Az Egyesült Államokban 1–1-es, Salvadorban pedig 2–2 döntetlent tudtak elérni. Végül a Mexikó elleni 0–0-ás döntetlennel zárták a selejtezőket hazai pályán és ez azt jelentette, hogy megszerezték a harmadik helyet, amivel kijutottak történetük első világbajnokságára. A H csoportban szerepeltek Argentína, Horvátország és a szintén újonc Japán társaságában. Első mérkőzésükön 3–1-re kaptak ki Horvátországtól, első világbajnoki góljukat Robbie Earle szerezte. Argentína ellen 5–0-s vereséget szenvedtek, Japánt viszont Theodore Whitmore két góljával legyőzték 2–1-re.
A következő hónapban Jamaica részt vett az 1998-as karibi kupa döntőjében, amely a 2000-es CONCACAF-aranykupa selejtezőjeként szolgált. Miután csoportjában az első helyen végzett, Jamaica a döntőben 2–1-re legyőzte Trinidad és Tobagót, Oneil McDonald és Dean Sewell góljainak köszönhetően. 1999-ben Jamaica történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, amikor 9–0-ra kikapott Costa Ricától. A csoportja második helyén végezve Jamaica bejutott az 1999-es karibi kupa elődöntőjébe, ahol Kuba ejtette ki. A 2000-es aranykupán Jamaica csoportja utolsó helyén végzett, miután 2–0-ra kikapott Kolumbiától és 1–0-ra Hondurastól.
Kontinentális nehézségek (2001–2009) A 2002-es világbajnokság selejtezőinek elődöntőjében Jamaica Honduras, Salvador, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek válogatottjával került egy csoportba. Jamaica a második helyen végzett, és ezzel bejutott a végső selejtezőkörbe, annak ellenére, hogy két mérkőzést elveszített Honduras és Salvador ellen. A selejtezősorozat utolsó körében Jamaica az ötödik helyen végzett és csak Trinidad és Tobagót tudta megelőzni. A világbajnoki selejtezők két szakasza között Jamaica kiesett a 2001-es karibi kupa csoportkörében gólkülönbség miatt, így nem jutott ki a következő évi 2002-es CONCACAF-aranykupára. Jamaica kvalifikálta magát a 2003-as aranykupára, ahol a negyeddöntőig jutott, ám Mexikó 5–0-ra kiütötte az Estadio Aztecában. thumb|right|180px|Ricardo Gardner 2008-ban Jamaica a 2006-os világbajnokság selejtezőit a második fordulóban kezdte, ahol 4–1-es összesítéssel ejtette ki Haitit, és bejutott a harmadik körbe. A csoportkörben a harmadik helyen végzett, többek között 1–1-es döntetlent játszott az Egyesült Államokkal, és mindössze egy ponttal maradt le a továbbjutásról. A gyenge szereplés miatt Sebastião Lazaroni szövetségi kapitányt menesztették. A 2005-ös karibi kupán Jamaica beállította története legnagyobb győzelmét: 12–0-ra verte Saint Martint, Luton Shelton és Roland Dean egyaránt mesterhármast szerzett. Saint Lucia és Francia Guyana legyőzése után Jamaica bejutott a döntőbe, ahol megszerezte harmadik Karibi kupa-győzelmét és ezzel kivívta a 2005-ös CONCACAF-aranykupán való részvételt. Jamaica a negyeddöntőig jutott, ahol az Egyesült Államok 3–1-re legyőzte Foxborough-ban; az amerikaiak részéről DaMarcus Beasley két gólt szerzett.
2006-ban és 2007-ben Jamaica továbbra is gyengélkedett, olyannyira, hogy egy jamaicai újságíró „Reggae Toyz”-nak csúfolta a csapatot. A válogatott nem jutott ki a 2007-es karibi kupára, miután kiesett a selejtezőben a rúgott gólok száma miatt: Saint Vincent és a Grenadine-szigetek három góllal többet szerzett. Két edzőváltást követően Jamaica mindössze egy pontot gyűjtött a 2010-es világbajnokság selejtezőinek harmadik körében lejátszott három mérkőzésen. Theodore Whitmore irányításával azonban a csapat megnyerte hátralévő három mérkőzését, és a FIFA-világranglistán a 116. helyről a 83.-ra lépett elő. Kanada elleni győzelme ellenére Jamaica gólkülönbség miatt kiesett, mivel Mexikó három góllal jobb mutatóval végzett. Jamaica megnyerte a 2008-as karibi kupát, ahol Luton Shelton szerezte mindkét gólt a Grenada elleni döntőben, ami aranykupa-indulást ért. A 2009-es CONCACAF-aranykupán Jamaica csoportjában a harmadik helyen végzett; egyetlen győzelme Salvador ellen volt, ám a harmadik helyezettek közül a legrosszabb mérleggel kiesett.
Szereplések a kontinentális döntőkben (2010–2019)
Jamaica a Costa Rica elleni 0–0-s döntetlennel jutott be a 2010-es karibi kupa döntő szakaszába. A csoportkör megnyerése után az elődöntőben Grenadát győzte le, majd a döntőben – első alkalommal döntős – Guadeloupe ellen tizenegyespárbajban diadalmaskodott. Jamaica megszerezte ötödik Karibi kupa-címét, Theodore Whitmore pedig az első lett, aki játékosként és edzőként is megnyerte a tornát. A 2011-es CONCACAF-aranykupán Jamaica csoportelsőként jutott tovább, miután legyőzte Grenadát (4–0), Guatemalát (2–0) és Hondurast (1–0), majd az Egyesült Államok ejtette ki Jermaine Jones és Clint Dempsey góljaival. thumb|right|250px|Egyesült Államok–Jamaica mérkőzés a 2011-es CONCACAF-aranykupán A 2014-es világbajnokság selejtezőiben Jamaica a harmadik fordulóban kezdett, és az első három mérkőzésén hét pontot szerzett, köztük egy történelmi, 2–1-es hazai győzelmet az Egyesült Államok ellen, amely az első sikere volt az amerikaiak ellen. Később Jamaica az Antigua és Barbuda elleni 4–1-es győzelemmel kvalifikálta magát, csoportjában két góllal megelőzve Guatemalát. Miután a csapat a 2012-es karibi kupán csoportja utolsó helyén végzett, és a selejtezők negyedik körében hat mérkőzésen nem tudott győzni, Whitmore lemondott, helyét a német Winfried Schäfer vette át. Az Egyesült Államoktól elszenvedett 2–0-s vereség után Jamaica utolsó lett a csoportjában, és kiesett.
A 2014-es karibi kupa megnyerésével Jamaica kijutott a 2015-ös CONCACAF-aranykupára, valamint meghívást kapott a Chilében rendezett Copa Américára is. A tornán az uruguayi, paraguayi és argentin válogatottal került egy csoportba, és mindhárom mérkőzését 1–0-ra elveszítve, pont nélkül végzett. Néhány héttel később a 2015-ös aranykupán Jamaica csoportelső lett, majd a negyeddöntőben Giles Barnes góljával legyőzte Haitit, így 1998 óta először jutott elődöntőbe. Az elődöntőben Jamaica 2–1-re legyőzte az Egyesült Államokat Darren Mattocks és Giles Barnes találataival, és története során először bejutott az CONCACAF-aranykupa döntőjébe, ahol 3–1-re kikapott Mexikótól.
A 2018-as világbajnokság selejtezőiben Jamaica a harmadik fordulóban kezdett, és Nicaragua ellen 4–3-as összesítéssel jutott tovább a negyedik fordulóba. Itt jól rajtolt: 1–0-ra legyőzte Haitit, majd 1–1-es döntetlent játszott Costa Ricával, így három mérkőzés után négy ponttal állt. Ezt azonban három egymást követő vereség követte – köztük egy 2–0-ás Panama elleni kudarc –, ami a kiesését jelentette. A mérkőzések között Jamaica részt vett a Copa América Centenarión is, ahol három találkozón pont nélkül maradt és 0–6-os gólaránnyal zárt.
Whitmore visszatérése után Jamaica kijutott a 2017-es karibi kupára, ahol a döntőig menetelt, ám ott 2–1-re kikapott a története első döntőjét játszó Curaçaótól, Elson Hooi két góljával. A 2017-es CONCACAF-aranykupán Jamaica meglepetésre 1–0-ra legyőzte Mexikót az elődöntőben Kemar Lawrence találatával. A döntőben az Egyesült Államok ellen az első félidő végén gólt kapott, majd Je-Vaughn Watson az 50. percben egyenlített, ám Jordan Morris 88. percben szerzett góljával az amerikaiak megnyerték a tornát, Jamaica pedig ezüstérmes lett.
Az elmúlt évek (2020–napjainkig)