bélyegkép|292x292px|Az ababdák eltűnése.|balra bélyegkép|Két ababda férfit ábrázoló rajz (1848).|balra bélyegkép|Ababda beduinok Vádi um Gamiszban (1961). Az ababdák (arab elnevezéssel al-ʿabābdah, arab írással: العبابدة, vagy abbādī, leírva: عبّادي,) egy arabPaul, Andrew (1954). A History of the Beja Tribes of the Sudan. London: Frank Cass and Company, Ltd. p. 143. vagy bezsaStokes, Jamie, ed. (2009). Encyclopedia of the Peoples of Africa and the Middle East. New York: Infobase Publishing, Inc. p. 1. törzs"The Ababda Tribe in Egypt: On the desert that suffocates its residents". Nawaat. 2019-05-10. Felső-Egyiptomban és Szudánban, a Nílus és a Vörös-tenger között élő őslakos nomád nép. Történelmileg többségük beduin volt, akik a Nílus és a Vörös-tenger közötti területen éltek, néhányan pedig a Koroszko és Abu Hamad közötti kereskedelmi útvonal mentén telepedtek le. Számos 19. századi utazói beszámoló szerint az akkori ababda népesség egy része még mindig bedzsa nyelvet beszélte, Jelenleg már elsősorban arabul beszélnek, és a Hidzsáz régió egyik törzsének tekintik magukat. A 20. század elején 60–75 ezer abada élt, jelenlegi számuk meghaladja a 250 000 főt.Olson, James Stuart (1996). The Peoples of Africa: An Ethnohistorical Dictionary. Greenwood Publishing Group. p. 1.
Eredetük és történelmük Az ababda törzs eredetéről szóló elbeszélések szerint ők a Hidzsáz régió származó arab nép, akik Zubajr ibn al-Avvam (valószínűleg annak fia, Abd Allah ibn al-Zubajr révén) leszármazottai, és Egyiptom muszlim meghódítása után telepedtek le.Abdel-Qadr, Mustafa; Wendrich, Willeke; Kosc, Zbigniew; Barnard, Hans (2012). "Giving a Voice to the Ababda". The History of the Peoples of the Eastern Desert. (History / Middle East / Egypt, Social Science / Archaeology, Social Science / Sociology / General, Desert people -- Congresses -- History -- Egypt -- Eastern Desert -- Antiquities, Eastern Desert (Egypt) -- Congresses -- Antiquities -- Antiquities, Roman, Excavations (Archaeology) -- Congresses -- Egypt -- Eastern Desert). Los Angeles: The Cotsen Institute of Archaeology Press. pp. 399–418.
Számos nyugati forrás az ababdákat a bedzsa törzs egyik alcsoportjának, vagy a kusita nyelvű népek leszármazottainak tekinti.Jong, Rudolf (2002). "Notes on the dialect of the ʿAbābda". In Arnold, Werner; Bobzin, Hartmut (eds.). "Sprich doch mit deinen Knechten aramäisch, wir verstehen es!": 60 Beiträge zur Semitistik: Festschrift für Otto Jastrwo zum 60. Geburtstag. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag. pp. 337–360.
Nyelvük
Arab Ma gyakorlatilag az összes ababda közösség arabul beszél. A fennmaradt ababda szájhagyományokban nincs semmi információ arról, hogy az arab előtt más nyelvet beszéltek volna.ضرار, محمّد صالح (2012). تاريخ شرق السودان: ممالك البجة‥ قبائلها وتاريخها. Khartoum: مكتبة التوبة. p. 36.
Egy 1996-os tanulmányában Rudolf de Jong megállapította, hogy az ababda arab nyelvjárás nagyon hasonlít a szudáni Sukria arab klán nyelvjárásához, és arra a következtetésre jutott, hogy ez az észak-szudáni nyelvjárási terület kiterjesztése.Jong, Rudolf (2002). "Notes on the dialect of the ʿAbābda". In Arnold, Werner; Bobzin, Hartmut (eds.). "Sprich doch mit deinen Knechten aramäisch, wir verstehen es!": 60 Beiträge zur Semitistik: Festschrift für Otto Jastrow zum 60. Geburtstag. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag. pp. 356–358.
Alfred von Kremer osztrák orientalista 1863-ban arról számolt be, hogy az ababdák egy arab alapú "tolvajnyelvet" fejlesztettek ki, amelyet csak ők értenek.Alfred von Kremer (1863). Aegypten: Forschungen über Land und Volk während eines zehnjährigen Aufenthalts. Vol. 1. Leipzig: F.A. Brockhaus. pp. 126, 131–132.
Ababda vagy bedzsa nyelv Számos bizonyíték támasztja alá, hogy még a 19. század második felében is az ababda nép kétnyelvű volt: arabul és egy bedzsa nyelven beszéltek, amely vagy azonos volt a bisharinok nyelvével, vagy azzal közeli rokonságban állt.Gerhards, Gabriel (2023). "Präarabische Sprachen der Ja'aliyin und Ababde in der europäischen Literatur des 19. Jahrhunderts". Der Antike Sudan. 34: 135–138. Több korai utazó is beszámolt az ababda nép által beszélt különálló nyelvről, amelyet vagy bedzsa nyelvként azonosítottak, vagy további leírás nélkül hagytak. 1770 körül a skót utazó James Bruce azt állította, hogy a „barabra” núbiai nyelvet beszélték.James Bruce (1813): Travels to Discover the Source of the Nile, In the Years 1768, 1769, 1770, 1771, 1772 & 1773. Volume VII, p. 104. A 19. század fordulóján, a francia hadjárat idején Egyiptomban és Szíriában, Dubois-Aymé mérnök azt írta, hogy az ababda nép megértette az arab nyelvet, de továbbra is a saját nyelvüket beszélték.M. du Bois Aymé (1809): "Mémoire sur la ville de Qoçeyr et ses environs" in Description de l'Égypte: ou recueil des observations et des recherches qui ont été faites en Égypte pendant l'expédition de l'armée française, publié par les ordres de Sa Majesté l'Empereur Napoléon le Grand, p. 6. Az 1820-as években Eduard Rüppell röviden megjegyezte, hogy az ababda nép saját, látszólag nem arab nyelvet beszél.Eduard Rüppel (1829): "Reisen in Nubien, Kordofan und dem peträischen Arabien". Friedrich Wilmans. p. 212. Hasonló véleményt írt Pierre Trémaux is, miután az 1840-es évek végén Szudánba utazott.Trémaux, Pierre (1862): Voyage en Ethiopie au Soudan Oriental et dans la Nigritie. Hachette. pp. 168-170.
John Lewis Burckhardt beszámolt arról, hogy 1813-ban azok az ababdák, akik a bishari törzzsel együtt éltek, bedzsa nyelven beszéltek.John Lewis Burckhardt (1819). Travels in Nubia. London: John Murray. p. 149. Alfred von Kremer úgy vélte, hogy a bedzsa az ababdák anyanyelve, és azt hallotta, hogy kétnyelvűek, arabul is beszélnek, de erős akcentussal. Azok, akik a núbiaiakkal éltek, kenzi nyelven beszéltek.Alfred von Kremer (1863). Aegypten: Forschungen über Land und Volk während eines zehnjährigen Aufenthalts. Vol. 1. Leipzig: F.A. Brockhaus. pp. 126–127. Robert Hartmann, aki 1859/60-ban járt az országban, megjegyezte, hogy az ababda népesség túlnyomó többsége ma már arabul beszél. A múltban azonban egy bedzsa nyelvjárást beszéltek, amely ma már, ahogy neki mondták, kizárólag néhány, a Keleti-sivatagban vándorló nomád családra korlátozódik. Úgy vélte, hogy más arab nyelvű törzsekkel való szoros kapcsolatuk miatt hagyták el nyelvüket az arab javára.Robert Hartmann (1863): Reise des Freiherrn Adalbert von Barnim durch Nord-Ost-Afrika in den Jahren 1859 und 1860. Georg Reimer. p. 230. A svéd nyelvész, Herman Almkvist 1881-ben írt művében az ababdákat a bedzsák közé sorolta, és megjegyezte, hogy többségük elhagyta a bedzsa nyelvet, amely feltehetően azonos a bishari nyelvjárással, és az arab nyelvet választotta, bár „meglehetősen sokan” még mindig értették és beszéltek bedzsa nyelven. A bishari informátorok elmondták neki, hogy a múltban a bisharik és az ababdák egy nép voltak.Herman Almkvist (1881): "Die Bischari-Sprache. Erster Band". EDV Berling. pp. 3; 20. Joseph Russegger, aki 1840 körül járt az országban, megjegyezte, hogy az ababda nép saját nyelvet beszélt, bár hozzátette, hogy az erősen keveredett az arab nyelvvel. Úgy vélte, hogy ez egy „núbiai beduin” nyelv, és utalt arra, hogy ez a nyelv, valamint az ababda szokások és általános megjelenés hasonló a bishari népéhez.Joseph Russegger (1843): Reisen in Europa, Asien und Afrika. Volume 2.1" Schweizerbart'sche Verlagshandlung. p. 379. alt=Három ababda férfi dromedárok hátán lovagol (1851).|bélyegkép|260x260px|Három ababda férfi dromedárok hátán lovagol (1851). Bayard Taylor utazó 1856-ban írta, hogy az ababda nyelv eltér a bishari nyelvtől, bár „valószínűleg ugyanabból az eredeti nyelvcsaládból származik”.Bayard Taylor (1856): A Journey to Central Africa; or, Life and landscapes from Egypt to the Negro Kingdoms of the White Nile. G.P. Putnam. p. 184. A francia orientalista Eusèbe de Salle 1840-ben, miután részt vett egy ababda és bishari között történt bedzsa nyelvű beszélgetésen, arra a következtetésre jutott, hogy mindkét nép meglehetősen jól megértette egymást, de az ababdáknak „minden bizonnyal” van saját nyelvük.Eusèbe de Salle (1840): Pérégrinations en Orient, ou Voyage pittoresque, historique et politique en Égypte, Nubie, Syrie, Turquie, Grèce pendant les années 1837-38-39. Volume 2. p. 123. Carl Benjamin Klunzinger orvos 1878-ban írta, hogy az ababdák mindig arabul beszélnek az idegenekkel, elkerülve a saját nyelvük használatát, amelyet őz arab és bedzsa keverékének tartott.Carl Benjamin Klunzinger (1878): Upper Egypt, Its People and its Products. Blakie & son. 263–264.
Jegyzetek
További információk
Magyarul
Ababda népcsoport Tolnai Világlexikonában
Angolul Zbigniew Kosc: Ababda beduinok (angol)
Kategória:Afrikai népek Kategória:Szudán Kategória:Egyiptom