Vilcsa (ukránul: Вільча) Ukrajna Kijevi területének Poliszkei járásában, Kijevtől északra, a fehérorosz határ mentén, a csernobili veszélyes zónában található település. Pripjaty városától 43 km-re nyugatra, Poliszkétől 17 km-re északra, a Csernobili atomerőműtől 44 km-re nyugatra található. A csernobili atomerőmű-baleset után hét évvel, 1993-ban kezdték meg a lakosság kitelepítését. A 30 km-es zónában található többi településhez hasonlóan itt is omladoznak az épületek, és a térséget lassan visszahódítja a természet.
Mivel Vilcsa a kizárási zóna egyik legszennyezettebb részén fekszik, a visszatelepítés lehetősége jelenleg nem reális. A térségben tapasztalható szerkezeti romlásra példa, hogy Pripyat városában 2005-ben egy iskola részlegesen beomlott, és a szakértők szerint a zónán belüli települések – köztük Vilcsa – hasonló sorsra juthatnak a következő évtizedekben, mivel a középületek felújítását és karbantartását senki sem vállalja.
A település környéke a sugárszennyezés miatt hosszú távon lakhatatlan marad. A Radio Free Europe terepjelentései szerint a zóna északi része – beleértve Vilcsát is – a legsúlyosabban érintett területek közé tartozik, ahol a természet visszavadulása különösen gyors ütemben zajlik.
A település ma teljesen elhagyatott, és a kizárási zóna részeként csak külön engedéllyel, vezetett túrák keretében közelíthető meg. A térségben végzett kutatások szerint a biodiverzitás növekedése figyelhető meg, mivel az emberi jelenlét hiánya kedvez a vadon élő állatok visszatelepülésének.
Története
A település a 20. század közepén egy tipikus poliszjei falunak számított, amelynek lakossága főként mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból élt. A csernobili atomerőmű 1970-es évekbeli építése idején Vilcsa lakossága növekedésnek indult, mivel sok helyi lakos vállalt munkát az erőmű környékén és a kapcsolódó infrastruktúrában.
Az 1986-os Csernobili atomerőmű-baleset után a település sugárszennyezettsége tartósan magas maradt, de a lakosság kitelepítésére csak évekkel később került sor. A hivatalos evakuálást 1993-ban kezdték meg, amikor a mérések igazolták, hogy a terület hosszú távon alkalmatlan a biztonságos lakhatásra.
A kitelepítés után a lakosságot az újonnan létrehozott Új Vilcsa (Нова Вільча) településre költöztették, amelyet a Harkivi területen építettek fel kifejezetten a zónából érkező családok számára. A lakosság nagy része ide települt át, míg mások Kijevbe vagy más ukrán városokba költöztek.
A 2000-es évekre Vilcsa teljesen elnéptelenedett, és a település a Csernobili kizárási zóna egyik „szellemfalujává” vált. A terepbejárások szerint a házak többsége összeomlott vagy súlyosan megrongálódott, és a természet gyors ütemben hódítja vissza a területet.
A településen ma már csak időszakosan jelennek meg kutatók, természetvédők és a kizárási zónában dolgozó szakemberek. A térség biodiverzitása az emberi jelenlét megszűnése óta jelentősen megnőtt, amit több nemzetközi kutatás is megerősít.
Mindennapi élet
A mindennapi élet a kitelepítés előtt egyszerű vidéki keretek között zajlott: a lakosok állattartással, kertgazdálkodással, erdei munkákkal és a közeli ipari létesítményekben végzett foglalkozásokkal keresték meg a megélhetésüket. A településen iskola, kultúrház és alapvető szolgáltatások működtek. A kitelepítés után ezek az épületek karbantartás híján gyorsan romlásnak indultak, és a természet fokozatosan visszahódította a területet.
A településnek a szovjet időszakban saját vasútállomása volt, amely a Csernobil térségét kiszolgáló mellékvonal részeként működött. A vasútvonalat elsősorban személyszállításra és mezőgazdasági termények szállítására használták, valamint a közeli ipari létesítményekben dolgozók ingázását is biztosította. A csernobili baleset után a vasúti forgalom fokozatosan megszűnt, majd a település 1993-as kitelepítését követően az állomást végleg elhagyták. A Radio Free Europe terepjelentése szerint a zónában található elhagyott falvak – köztük Vilcsa – vasúti infrastruktúrája mára teljesen használaton kívül van, az állomásépületek és sínek nagy részét benőtte a növényzet.
A térség vasúti hálózatának egyes szakaszait a kizárási zónában dolgozó szakemberek még időszakosan használják, azonban Vilcsa állomása már nem üzemel, és a település teljes elnéptelenedése óta a vasútvonal ezen része funkcióját vesztette.
+ Vilcsa / Új Vilcsa népességtörténete Év Népesség Megjegyzés Forrás 1986 előtt ~300–400 fő (becslés) A csernobili baleset előtti lakosság. 1993 0 fő A régi Vilcsa teljes kitelepítése. 2001 1658 fő Új Vilcsa első hivatalos népszámlálási adata. 2022 1639 fő Új Vilcsa becsült népessége.
Galéria
Források
Fordítás
Kategória:A Kijevi terület települései Kategória:30 km-es zóna