bélyegkép|200px|A suruk bicik egy töredéke A jakut nyelv írása a XIX.–XX. század alatt többször módosult. Eredetileg az orosz ábécé volt az írás alapja, melyet többször kiegészítettek, illetve módosítottak az idők folyamán. Ezt a cirill írást egészen 1917-ig használták.
Ekkor áttértek a latin ábécére, de ennek is többféle változatát használták a XX. század elején. A legkülönlegesebb változat Szemjon Novgorodov (1892–1924) ábécéje volt, mely a nemzetközi fonetikai ábécén (IPA ábécén) alapult. Az idők folyamán ez az ábécé is többször megváltozott, maga Novgorodov is több változtatást eszközölt, így például bevezetett négy új betűt, melyek a jakutban meglévő diftongusokat jelölte: // - 12px, // - 12px, // - 12px, és // - w. Ez az ábécé a betűk hosszát az IPA-nak megfelelően a kettősponttal jelölte (a:), és eredetileg nem különböztette meg a kis és nagybetűket.
Ezt a „fonetikus” írást 1929-ben leváltotta az egységes török ábécé.
1939-től ismét bevezették a ma is használatos cirill ábécét, mely az orosz ábécéhez képest 5 különleges betűt használ: Ҕҕ, Ҥҥ, Өө, Һһ, Үү. A hosszú hangokat az írásban kettőzött betűk jelölik. A nazális j-t a mai helyesírás nem jelöli.
+A jakut nyelv írásformái az idők soránIPA1819-18581851-19171858-19171917-1927(Novgorodov ábécé)1924-19291929-1939(Egységes török ábécé)1939-napjainkigMegj.АаАаАаaAaAaАаБбБбБбbBbBbБбВв - - - - VvВвCsak orosz eredetű szavakban találhatóГгГгГгgGgGgГг - Ҕҕ - ʃ13pxƢƣҔҕДдДдДдdDdDdДд - Џџ30pxзЗзÇçДьдьЕе - Ее - - EeЕе - - - - - - ЁёЖж - - - - ƵƶЖжЗз - - - - ZzЗзИи,ІіІіИиiIiIiИи - ЈјЙйjJjJjЙй - - - j̶ - - - КкКкКкkKkKkКкЛлЛлЛлlЛлLlЛл - Ll - ʎLl - - МмМмМмmMmMmМмНнНнНнnNnNnНн - ҢңҤҥŋŅŋŅŋҤҥ - Н̕н̕ - ɲ17pxNjnjНьньОоОоОоɔƆɔOoОо - ӦӧЁё11px22pxƟɵӨөПпПпПпpPpPpПпРрРрРрrRrRrРрСсСсСсsSsSsСс - һ - hHhHhҺһТтТтТтtTtTtТтУуУуУуuUuUuУу - Ӱӱ - yYyYyҮүФф, Ѳѳ - - - - FfФфХхХхХхq - - ХхЦц - - - - - ЦцЧчЧчЧчcCcCcЧчШш - - - - ŞşШшЩщ - - - - - ЩщЪъЪъ - - - - ЪъЫыЫыЫыɯЫыЬьЫыЬьЬь - - - - ЬьЕеÄäЭэeEeƏəЭэЮюЮю - - - - ЮюЯяЯя - - - - Яя
Átírás A táblázat a ma használatos cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.
nagy-betű kis-betű betűnév ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 ALA-LCAmerica Library Association & Library of Congress , Washington, 1997 KNABLatiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998. AllworthAllworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971. MagyarosA Magyar Tudományos Akadémia által ajánlott átírás А а а a a a a a Б б бе b b b b b В в ве v v v v v Г г ге g g g g g Ҕ ҕ ҕе ğ gh ğ gh g Д д де d d d d d Дь дь дье d' d' dj j gy Е е йе e e é ye, eSzó elején ye, máshol e e Ё ё йо ë ë ë - jo Ж ж же ž zh ž zh zs З з зе z z z z z И и ньэбд и i i i i i Й й и краткый j ĭ j y j К к ка k k k k k Л л эл l l l l l М м эм m m m m m Н н эн n n n n n Ҥ ҥ эҥ ṅ ng ŋ ng ng Нь нь энь n' n' nj ny ny О о о o o o o o Ө ө ө ô ȯ ö ö ö П п пе p p p p p Р р эр r r r r r С с эс s s s s sz Һ һ һа ḥ ḣ ḩ h h Т т те t t t t t У у у u u u u u Ү ү ү ù u̇ ü ü ü Ф ф эф f f f f f Х х ха h kh h kh h Ц ц це c ts c ts c Ч ч че č ch č ch cs Ш ш ша š sh š sh s Щ щ ща ŝ shch šč shch scs Ъ ъ йорд знак " " " " - Ы ы ы y y y ï i Ь ь ньэбд знак ' ' ' ' - Э э э è ė e ë e Ю ю йу û iu jú yu ju Я я йа â ia já ya ja
Egykori latin ábécé Az 1929-es változat sorrendje a következő volt: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ƶƶ, Ьь.
Megjegyzések
Külső hivatkozások Omniglot.com Minority Languages of Russia
Kategória:Cirill eredetű ábécék Kategória:Latin eredetű ábécék