Lozère (; okcitánul: Losera) francia megye (département) 2016. január 1-től Okcitánia, korábban Languedoc-Roussillon régióban, a Francia-középhegység déli részén. Székhelye (prefektúrája) Mende. A megye nagyrészt a történelmi Gévaudan tartomány területén fekszik és az ország legkisebb lélekszámú és legritkábban lakott megyéje (népsűrűsége 15 fő/km²).
Természetföldrajz bélyegkép|balra|180px|A Truc de Balduc 1104 m magas csúcsa
Lozère a Francia-középhegység (Massif Central) déli, legnagyobb átlagmagasságú részén terül el. Területén ered a Loire, a Lot, a Tarn és az Allier. Déli részén a Cévennek vonulata magasodik, melytől északra nagy karsztfennsíkok (causse-ok) terülnek el (a legnagyobbak a Causse de Sauveterre és a Causse de Méjean), melyeket a Tarn több száz méter mélyre bevágódott szurdokvölgye választ el egymástól. A Lot-folyó völgye a megye központja, itt terül el a legjelentősebb település, Mende városa is. A Lot-tól északra Felső-Gévaudanban a Margeride-hegység gránitvonulata húzódik, mely 1551 m-ig magasodik (Truc de Fortunio). A Margeride-et nyugatról a Truyère és a Colagne völgye választja el az Aubrac-hegység vulkanikus eredetű fennsíkjától (melynek legmagasabb pontja az 1469 m magas Mailhebiau).
A megye területének 45%-át erdő borítja, melynek 70%-a tűlevelű fafajták alkotják . Az erdők 80%-a magántulajdonban van. A leginkább erdősült területeket a Cévennekben találjuk, a Margeride-hegységben csak a vonulat gerincének környékén jellemzőek. A legnagyobb összefüggő erdőterület a Mercoire-erdőség, a Lozère-hegytől északra.
A megye egyike az ország leginkább hegyvidéki jellegű vidékeinek és ez éghajlatában is tükröződik. Telente rendszeres a havazás, a januári középhőmérséklet 1 °C, a júliusi 16 °C.
Történelem bélyegkép|balra|135px|A megye legnagyobb erdeje a Mercoire-erdő A mai Lozère területe a francia forradalomig Languedoc tartomány része volt Gévaudan néven, legfőbb hűbérura a mende-i püspök volt. 1790 januárjában alakult meg a megye mai területével, nevét a Lozère-hegyről kapta. Gévaudan egy részét (Saugues vidékét) Haute-Loire megyéhez csatolták. A püspökök elveszítették világi hatalmukat, 1791-ben Jean-Arnaud de Castellane püspök megtagadta az egyház polgári alkotmányára való esküt és Svájcba menekült (egy évvel később visszatért Franciaországba, ekkor elfogták és kivégezték). Az alkotmányos püspök 1794-ig Étienne Nogaret lett, majd 1802-ig megszűnt a püspökség. A forradalommal szembeszegülő papok 1792. február 26-án feltüzelték a Mende-környéki parasztokat, akik elfoglalták a várost, kiverték és Marvejolsig üldözték a katonaságot, majd elmaradt munkanapjaik kárpótlásaképpen adót vetettek ki a hazafiakra. Tíz hazafit bebörtönöztek, Nogaret püspököt túszként elfogták, bezárták a jakobinus klubot és több házat leromboltak. 1793 májusában ismét royalista felkelés tört ki Lozère és Aveyron megyékben, melyet Marc-Antoine Charrier , a Rendi Gyűlés egykori képviselője vezetett. A felkelést gyorsan leverték, Charriert augusztus 17-én Rodez-ban kivégezték. A megye északi, katolikus része királypárti, míg a déli, protestáns-hugenotta vidékek lakói republikánus érzelműek voltak (ez a politikai kettősség ma is megfigyelhető, a választásokon északon általában a jobboldali, délen a baloldali pártok szereznek többséget). A jakobinus terror a vidéket nagyrészt elkerülte, mindössze 40 ellenforradalmárt végeztek ki (a forradalmi megtorlást François Dalzan Delapierre közvádló vezette, aki La Malène-ban börtönöztette be Charrier lázadóit.
A 19. és a 20. században a városokba történő elvándorlás miatt a megye lakossága folyamatosan csökkent. Hanyatlásnak indult az egykor virágzó cévenneki selyemhernyó-tenyésztés is. Különösen sok lozère-i vándorolt Párizsba, valamint a Francia-középhegység peremén levő szénmedencékbe.
A második világháború idején a nehezen megközelíthető hegyvidéki területeken a dél-franciaországi ellenállás (maquis) egyik legfontosabb központja alakult ki. A nehezen megközelíthető Mont Mouchet-n 1943-1944-ben 4 ezer maquisard táborozott. A németek nem tudták felvenni a harcot a partizánokkal, így felégették Clavières, Lorcières és Paulhac-en-Margeride községeket, valamint számos hegyi tanyát.
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Lozère kerületei és kantonjai Lozère megye közigazgatásilag két kerületre (arrondissement) oszlik, melyeknek székhelye Mende és Florac. A megye összesen 185 községét (commune) 25 kanton (canton) csoportosítja (a kantonokhoz 5-12 község tartozik). A községek az 1990-es évek óta településtársulásokba tömörülhetnek, 2008-ban 176 község 23 településtársulást (intercommunalité) alkotott. Lozère megye községei Lozère megye kantonjai Lozère megye településtársulásai
Legnépesebb települések (Népességi adatok: 2011-es népszámlálás) Mende (12 163 fő) Marvejols (4992 fő) Saint-Chély-d’Apcher (4255 fő) Langogne (2969 fő) Florac (1963 fő) La Canourgue (2119 fő) Saint-Alban-sur-Limagnole (1500 fő) Chanac (1421 fő) Aumont-Aubrac (1104 fő) Chirac (1161 fő)
Népesség
Gazdaság thumb|250px|A megyeszékhely, Mende látképe a Mimat-hegyről A megye gazdasága sokáig a mezőgazdaságon (túlnyomórészt az állattenyésztésen) alapult. A szarvasmarha- és a juhtartás szerepe ma is nagy, de egyre fontosabb szerepet játszik az idegenforgalom is, mely elsősorban a Tarn-szurdokvölgye és a Cévennek felé irányul. Sokan látogatják az Aven Armand és a Dargilan-barlangot is. A nehézipart Saint-Chély-d’Apcher kohászati üzeme képviseli, a hagyományos gyapjúfeldolgozás központja Mende. La Canourgue-ban 2001 óta elektronikai kábelek gyártása folyik.
A megye közlekedési szempontból sokáig elszigeteltnek számított, bár már a középkorban is fontos zarándokutak haladtak rajta keresztül. Az 1880-as évek óta vasúti összeköttetése van (ekkor épült meg a Clermont-Ferrand–Langogne vasútvonal) és az ezredfordulóra befejezték a Clermont-Ferrandot Montpellier-vel összekötő autópálya építését is, mely a megye nyugati részén halad át. Mende-ban repülőtér is található.
Vízierőművek thumb|250px|A Villefort-i víztározó Puylaurent-duzzasztógát - 3,4 MW-os erőmű a Chassezac-folyón Centrale du Vergne Naussac- 1976-1982 között kialakított 10,5 km²-es víztározó Verdezun Pied-de-Borne-vízierőmű - a Chassezac-folyón Roujane-gát - a Borne-on Villefort - 1964-ben épült vízierőmű (Bayard-gát) az Altier-folyón (1,27 km²-es víztározó)
Bányászat Les Bessons - földpátbányászat Lachamp és Saint-Julien-du-Tournel - palakitermelés Lueysse, Saint-Laurent-de-Trèves és Inos - mészkőkitermelés
Ma már nem működő bányák Allenc - ólom- és ezüstbányászat Les Cayres - baritbányászat 1950-ig Masseguin - mangánbányászat 1951-ig Le Mazel - ólom- és cinkbányászat 1953-ig Montmirat - ólombányászat 1909-ig Cellier - uránbányászat 1956-1990 között Saint-Léger-de-Peyre - ezüsttartalmú ólomérc bányászata 1930-1937 között Villefort - réz-, ezüst- és ólomércbányászat a 20. század elejéig.
Nevezetességek thumb|450px|Sainte-Enimie és a Tarn szurdokvölgye
Természeti látványosságok thumb|250px|A Déroc-vízesés télen thumb|250px|Sainte-Eulalie - bölényrezervátum
A Tarn-folyó szurdokvölgye (Gorges du Tarn) Florac és Les Vignes között Az Aubrac-hegység glaciális eredetű tavai (Saint-Andéol-, Born-, Souveyrols-, Salhens-tó) Megkövült dinoszaurusz-lábnyomok Saint-Laurent-de-Trèves-nél. Cseppkőbarlangok: Aven Armand (Meyrueis) Grotte de Dargilan (Meyrueis) Rocaysou-barlang (Banassac) Vízesések: Déroc-vízesés (Nasbinals) Lozerette-vízesés (Cocurès) Chareylasse-vízesés (Altier) Regourdel-vízesés (Chirac) Recoux-vízesés (Les Laubies) Bouchabès-vízesés (Recoules-d’Aubrac) Salhens-vízesés (Saint-Amans) Plagnes-vízesés (Trélans) Ásvány- és gyógyvízforrások Bagnols-les-Bains La Chaldette Mazel Rezervátumok Sainte-Lucie - Gévaudani farkasrezervátum Sainte-Eulalie - bölényrezervátum
Épített örökség thumb|250px|Tournel várának romjai thumb|250px|Luc várának romjai Várak és várromok Château de la Garde (Albaret-Sainte-Marie) Villaret várának romja (Allenc) Altier várának romjai Arzenc várának romjai Montferrand várának romjai (Banassac) Canilhac várának romjai Montjézieu vára (La Canourgue) Chanac vártornya (donjon) Le Villard - 12. századi vár maradványai Tour des Anglais (Châteauneuf-de-Randon) Clamouse várának romjai (Chaudeyrac) Redoussas vára (Cubières) Randon várának romjai (Estables) Floraci várkastély Jonchères várának romjai (Fontanes) Montaleyrac várának romjai (Fournels) Grèzes várának romjai Château du Boy (Lanuéjols) Château de Chapieu és La Prade várának romjai (Lanuéjols) Montauroux várának romjai (Laval-Atger) Château de la Caze (Laval-du-Tarn) Luc várának romjai Combejouve várának romjai (Les Monts-Verts) Roure várának romjai (Prévenchères) Apcher várának romjai Montialoux vára (Saint-Bauzile Condres várkastély (Saint-Bonnet-de-Montauroux) Castelbouc és Hautesrives várának romjai (Sainte-Enimie) Cellier várának romjai (Saint-Jean-la-Fouillouse) Tournel várának romjai (Saint-Julien-du-Tournel Saint-Saturnin vára Kastélyok thumb|250px|Baume-kastély (Prinsuéjols) thumb|250px|Florac kastélya thumb|250px|Saint-Saturnin várkastélya Château d'Orfeuillette (Albaret-Sainte-Marie) Château du Champs (Altier) Crespin-kastély (Antrenas) Soulages kastély (Auroux) Fabrèges-kastély (Auroux) Choizal-kastély (Balsièges) Les Sallèles kastélya (Banassac) Vignes- és Recoulettes-kastélyok (Barjac) Préfontaine-kastély (Brenoux) Auxillac kastélya Chambon-le-Château községben két kastély is található Ressouches - kastély és park (Chanac) Chabaleyret-kastély (Chasseradès) Fontfroide-kastély (Chastanier) Fraisse-kastély (Chauchailles) Marance-kastély (Esclanèdes) Salles kastélya (Estables) Chazeirollettes-kastély (Fontans) Brion-kastély (Fournels) Cougoussac és Génébrier-kastély (Gabrias) Du Barry-kastély (Javols) Grandlac-kastély (Laval-du-Tarn) Manoir de Montesquiou (La Malène) Montrodat: Sejas- és Carrière-kastélyok Naussac apátsági kastélya Planchamp-kastély Castanet- és Morangiès-kastélyok (Pourcharesses) Baume-kastély (Prinsuéjols) Combettes- és Cheminade-kastélyok (Ribennes) Morangiès-kastély (Saint-Alban-sur-Limagnole) Saint-Denis- és Crouzet-kastély (Saint-Denis-en-Margeride) Pouget- és La Roche-kastély (Saint-Germain-du-Teil) Saint-Léger-du-Malzieu kastélya Serverette kastélya La Grange-kastély (Servières) Egyházi építmények Saint-Privat-katedrális (Mende) - 1368-1467 között épült gótikus stílusban. Csaknem valamennyi község rendelkezik jellemzően a 12-14. században román stílusban épült kőtemplommal A megye rendkívül gazdag 16-19. századi szakrális kisemlékekben (kőkeresztek) Mercoire-apátság (Cheylard-l’Évêque) Saint Sauveur de Chirac-monostor (Le Monastier-Pin-Moriès) Ókori építészeti emlékek thumb|250px|Lanuéjols - római mauzóleum Javols - Anderitum római város romjai Lanuéjols - római mauzóleum maradványai Dolmenek és menhirek - elsősorban a causse-fennsíkokon maradtak fenn Combret - római út maradványai Egyéb építészeti emlékek Le Malzieu-Ville és Marvejols épen maradt középkori városfalai La Garde-Guérin épségben maradt középkori település A megyében számos 16-18. századi műemlék gazdasági- és lakóépület található
Lásd még Gévaudan
Jegyzetek
További információk
Bencze Imre–Katona Sándor: Francia föld - francia nép (Gondolat, 1970)
Kategória:Franciaország megyéi Kategória:Lozère megye