Az extent egy számítógép fájlrendszerében egy fájl számára előre lefoglalt folytonosan elhelyezkedő lemezterület.
Ha írás történik egy fájlba, egy teljes extent kerül lefoglalásra. Ha ezután újra írnak a fájlba, valószínűleg egyéb írási lemezműveletek után, az új adatok folytonosan a többi adat után fognak beleíródni. Az eljárás célja a töredezettség csökkentése vagy megszüntetése.
Az extenteket támogatja: a Macintosh Hierarchical File System és a HFS Plus az SGI XFS (kifejezetten extent-alapú fájlrendszernek tervezték) a Reiser4 („extents”-üzemmódban) az NTFS (a preallocation API SetEndOfFile és SetFileValidData függvényhívásaival) a Universal Disk Format (UDF) a VERITAS File System (a preallocation API és CLI útján). a Linux ext4 (az alap kernel része a 2.6.23 óta) az OS/2 és az eComStation által használt HPFS a HP Multi-Programming Executive fájlrendszere a JFS fájlrendszer, amit az AIX, az OS/2/eComStation és a Linux is használni képes a BFS a BeOS-hez, a Zeta-hoz és a Haikuhoz a SINTRAN III fájlrendszer a kísérleti állapotban lévő linuxos Btrfs. a z/OS SMS által kezelt PDS, PDS-E és BASIC datasetek.
A CP/M fájlrendszere is extenteket használ, de nem a fenti meghatározás szerint. A CP/M extentjei csak annyiban folytonosak, hogy egy lemezblokként jelennek meg az összevont könyvtári/allokációs táblázatban; ez nem feltétlenül jelenti az adatok folytonosságát a lemezen.
Egy fájlrendszer akkor is lehet extent-alapú (tehát extenteket címez meg egyedi blokkok címzése helyett) ha nem követeli meg, hogy minden fájl egyetlen folytonos extentet tartalmazzon.
Külső hivatkozások Getting to know the Solaris filesystem, Part 1: Allocation and storage strategy - comparison of block-based and extent-based allocation
Fordítás
Kategória:Fájlrendszerek