Az ismeretterjesztő irodalom olyan irodalom, amely a tudományos ismeretek közérthető, általános formában való átadására törekszik. A tágabb jelentésű ismeretközlő irodalom keretébe tartozik (ide soroljuk még a szakirodalmat, életrajzot, naplót, levelet stb.) Az ismeretterjesztő irodalom olykor nehezen határolható el a szakirodalomtól.
Az ismeretterjesztő művek abban különböznek a szépirodalmi művektől, hogy nem művészi célból készülnek. Ennek ellenére számos ismeretterjesztő mű a szépirodalomba is sorolható, ha szerzőjük jellemzően szépírói eszközöket is felhasznál.
Az ismeretterjesztő irodalom magyarországi története A szakszerű kutatás kibontakozásával egyidejűleg indult meg először a nemesi olvasóközönségnek szánt tudományos ismeretterjesztő irodalom fejlődése. Művelői éppúgy az egyházi értelmiség képviselői, mint a szaktudósok: az írók mindkét esetben a tudomány és a hit, illetve a rendiség és a kormányzat szempontjait egyeztetve jártak el.
A tudomány-népszerűsítő művek szerzői, hogy írásaikat tetszetőssé, olvasmányossá tegyék, a szerkesztésben szépirodalmias eszközöket használtak, a nyelvi megformálásban az igényes műpróza mellett a verset is alkalmazták, az anyag megválasztásában pedig különös előszeretettel viseltettek a furcsaságok, kuriózumok, távoli földrészek érdekességei iránt. A könyvek nyelve a szépirodalom általános helyzetét tükrözve vegyesen latin és magyar volt.
Ismeretterjesztő irodalom – szakirodalom Az ismeretterjesztő irodalmat gyakran nevezik szakirodalomnak is, ez ellen azonban a szakirodalmat írók gyakran tiltakoznak, kikérvén maguknak, hogy az ismeretterjesztő irodalom márpedig nem szakirodalom.
A kétféle irodalmi terület a tárgyalás szakmai szintje (szakfogalmak, szakmai nyelvezet alkalmazásának mértéke) szerint határolható el: ismeretterjesztő irodalom: közérthető szintű művek. szakirodalom: tudományos, illetve szakmai szintű művek (megértésükhöz megfelelő előismeretek szükségesek)
Ebből következően az ismeretterjesztő irodalomba tartozó könyvek a nagyközönség számára, nagyobb példányszámmal kerülnek forgalomba – míg a szakkönyvek a szűk szakma művelőinek készülnek elsősorban, kisebb példányszámmal.
Az angol non-fiction kifejezés bővebb az ismeretterjesztő irodalomnál, mivel a szakirodalmat is magában foglalja.
Az ismeretterjesztő irodalom műfajai
Adattárak, azon belül: Fajtajegyzék, Helységnévtár (azon belül: Településtár), Kronológia, Archontológia (tisztségviselőlisták), Táblázatgyűjtemény, Ábragyűjtemény, Fondjegyzék (és állagjegyzék), Függvénytáblázat Kézikönyvek, azon belül: Szótár általános szótár szakszótár Enciklopédia – eredetileg tematikus cikkekből álló tudományos gyűjtemények (napjainkban a lexikonnal felcserélve használják) Lexikon – eredetileg ABC-rendes (szótárszerű) cikkekből álló gyűjtemények (napjainkban az enciklopédiával felcserélve használják) általános lexikon szaklexikon Szöveggyűjtemény, azon belül Emlékbeszédgyűjtemény,https://adt.arcanum.com/hu/collection/EMLEKBESZ/ Forrásközlés, Konferenciakötet (előadássorozat, szimpóziumkötet), Köszöntő könyv (németül Festschrift), Oklevélgyűjtemény, Tanulmánygyűjtemény, Törvénygyűjtemény
A fentiek mind nyomtatásban megjelent, sokszorosított könyvek, mind kiadatlan (kézzel írt és nyomtatott) kéziratok lehetnek.
Hivatkozások
Külső hivatkozások
Nonfiction Readers Anonymous: Nonfiction Book Reviews https://kmvon.org/hu/Publicisztikai-mufajok/tartalom/156/
Kapcsolódó szócikkek Szakirodalom Szépirodalom Történelmi regény Tudományos könyv Tudományos lap
Kategória:Irodalom Kategória:Természettudományok