Kiss István (Körösladány, 1857. május 4. – Budapest, 1902. január 9.) magyar építész, műegyetemi magántanár.
Élete
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi és budai főgimnáziumban és a budapesti IV. kerületi főreáliskolában, egyetemi éveit pedig mint ösztöndíjas és pályadíjjal kitüntetett hallgató 1875-től a királyi magyar József-műegyetemen végezte. 1878-ban Németországban, Franciaországban és Angliában tett tanulmányutazásokat és az építészi oklevelet (mely az első építészi oklevél volt hazánkban) 1880-ban nyerte el. Már műegyetemi évei alatt 1876-tól 1880-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolánál, 1880-tól 1882-ig pedig a királyi József-műegyetemen mint tanársegéd működött. 1882-től 1885-ig a vallás- és közoktatási minisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldön tartózkodott. Ez alatt növendéke volt a Theophil Hansen báró mesteriskolájának a bécsi császári és királyi képzőművészeti akadémián; továbbá másfél évig ugyancsak Bécsben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dóm-építőnek) atelierjében volt alkalmazva a Stiftungshaus építésénél. Visszatérve külföldről a királyi József műegyetemen magántanári képesítést nyert és utána ezen minőségben ott működött. Az 1890-es években szinte kizárólag igazságügyi épületeket tervezett.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület könyvkiadó vállalatának bizottsági tagja; a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus szakosztályi titkára; a millennáris kiállítás történelmi főcsoportjának bizottsági tagja és az I. magyar országos technikus kongresszuson az országos törvényszéki műszaki tanács életbeléptetésére vonatkozó javaslat előadója volt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmányának, egyleti tanácsának és könyvkiadó vállalata bizottságának tagja; a Magyar Iparművészeti Társulat és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja.
Több évig munkatársa volt az Építő-Ipar c. műszaki hetilapnak, a Közteleknek (építészeti rovatát vezette); terjedelmesebb munkálatai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében és az Első Magyar Technikus Congressus irataiban.
1901 decemberében régi vesebaja kiújult és 1902. január 9-én életének 45. évében elhunyt.Pápai, i. m. Két fiú maradt utána: Kiss László (1887–1925) építész és ifjabb Kiss István (1889–1960) gépészmérnök.http://epa.oszk.hu/03000/03018/00245/pdf/EPA03018_honismeret%20_2017_4_066-071.pdf
Írásai
A szent-margittai kő. Budapest. 1884. Északnyugati Európa építészete. Budapest. 1885. A ferde dongaboltozatok kőszerkezetei. Budapest. 1886. Hat tábla rajzzal. (Mind a három különnyomat a Magyar Mérnök- és Építészet-egylet Közlönyéből.)
Ismert épületei Budapesten
1893–1897: László-ház, 1088 Budapest, József körút 2. 1894–1898: Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (ma: Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), 1088 Budapest, Baross u. 27.https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07995.htmhttps://semmelweis.hu/hirek/2013/04/30/seta-az-egyetemen-az-i-sz-szuleszeti-es-nogyogyaszati-klinika-otthonai/ 1896 k.: Lakóház, Budapest, Váci u. 65. 1896 k.: Lakóház, Budapest, Veres Pálné u. 29. 1897: Gyermekmenhely (ma: Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium), Budapest, Vendel utca 3.https://poli.hu/wp/2010/02/22/a-politechnikum-epuletenek-tortenete/ 1898–1900: II. Számú Sebészeti Klinika (ma: Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika), 1082 Baross u. 23–26.https://semmelweis.hu/sebeszet/a-klinikarol/a-baross-utcai-klinika-tortenete/a-klinika-tortenete/ 1898: Lakóház, 1082 Budapest, Üllői út 80. 1899–1900: Saját lakó és bérháza, 1093 Budapest, Lónyay u. 17. 1902: Lakóház, 1092 Budapest, Hőgyes Endre u. 7-9. 1903: Budai Irgalmasrendi Kórház, 1027 Budapest, Frankel Leó út 17-19. (Fligauf Károllyal közösen)http://egykor.hu/budapest-ii--kerulet/budai-irgalmasrendi-korhaz/3984
Egy ideig neki tulajdonították a Szent János Kórház (1125 Budapest, Diós árok 1–3.) építését is,Magyar életrajzi lexikon de az újabb kutatások szerint ez Barcza Elek alkotása.https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2010-oktober-19/haromszaz-eves-szent
Vidéken 1885–1887: Veszprémi Megyeháza, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. 1896–1897: Kalocsai Törvényszék (ma: Kalocsai Járásbíróság), 6300 Kalocsa, Szent István utca 46-48.https://kecskemetitorvenyszek.birosag.hu/20130704/kalocsai-jarasbirosag-tortenete 1896–1897: Kalocsai Fegyház és Börtön, 6300 Kalocsa, Szent István király út 26.http://www.kalocsa.hu/wp-content/uploads/2017/05/KALOCSA_ERTEKKATASZTER.compressed.pdf 1898–1902: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet, 3525 Miskolc, Fazekas u. 4. 1899: Miskolci Igazságügyi palota (ma: Miskolci Járásbíróság, Miskolci Törvényszék), 3525 Miskolc, Dózsa György út 4. (egyes kutatások Jablonszky Ferencet valószínűsítik tervezőként)
Egyes források az ő nevéhez kötik a Komáromi Törvényszék (ma: Komáromi Járásbíróság, 2900 Komárom, Beöthy Zsolt u. 26.) terveit is, azonban részletesebb kutatások szerint az épület jóval Kiss István halála után, 1929–1930-ban épült fel Brüll Ignác tervei szerint.https://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/a_komaromi_jarasbirosag_letrehozasa
Határon túli területeken 1890–1893: Székelyföldi Iparmúzeum, Marosvásárhely, Strada Horea 24. 1893: Pénzügyi Palota, Nagybecskerek, Subotićeva 1.https://www.muemlekem.hu/hatareset/Penzugyi-Palota--varosi-muzeum--Nagybecskerek-2127 1898: Törvényszék, Nagyvárad, Parcul Traian 10.Fegyveresi, i. m. 1898–1899: Törvényszék, Déva 1900–1902: Igazságügyi palota, Brassó, Bulevardul Eroilor 5. Törvényszék, Marosvásárhely Törvényszék, Lőcse Törvényszék, Nyitra Törvényszék, Besztercebánya
Tervben maradt épületek 12 alkalommal vett részt tervpályázatokon., 99. o. Ismertek ezek közül:
1896: Jézus Szíve templom, Ditró (ma: Ditrau), Románia (az épület végül Kladek István tervei szerint épült fel)http://www.ditro.hupont.hu/3/jezus-szive-templom 1902 k.: Igazságügyi Minisztérium, Budapest, Zoltán utca – Akadémia utca 1902 k.: Egyetemi Kísérleti Kór- és Gyógyszertani Intézetre, Budapest, Mária utca – Pál utca sarok
Képtár
Jegyzetek
Források
Pápai Tamás László: Kiss István, az első műegyetemi építészmérnöki diploma tulajdonosa (szerk.) Fegyveresi Zsolt – Veress Emőd: Történelmi bírósági épületek Erdélyben
További információk
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. (szerk.) Dercsényi Balázs: Bírósági épületek Magyarországon, HG & Társa Kiadó, Budapest, 1993,
Kategória:Magyar építészek Kategória:Körösladányiak Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1902-ben elhunyt személyek