Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3. apja neve Sass Ignác; Malonyai János örökbe fogadta – Budapest, 1916. április 22. felesége Hutflesz Blanka) író, művészettörténész.
Élete bélyegkép|jobbra|220px|Sírja a Fiumei úti sírkertben: 20-1-19. 2004 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része
A gimnázium II–V. osztályait a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte 1877 és 1881 között, majd a VI. osztályt a pesti piaristáknál folytatta, de a VII. osztályból félévkor, 1883 februárjában rossz tanulmányi eredménye és fegyelmi okok miatt kimaradt.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium iratai, Anyakönyvek, 1882/1883. „Az órák előtt lármás és verekedő” – írta az anyakönyvbe osztályfőnöke, Maywald József. Érettségi után Kolozsvárott szerzett filozófiai doktori és magyar–francia szakos tanári diplomát. Ezután, 1892-től itt is tanított. A Pesti Napló, később a Budapesti Hírlap tudósítója volt. 1893-tól Párizsban élt, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott. Munkácsy Mihály titkáraként, az Ecce Homo budapesti 1896-os millenniumi ünnepségeken való bemutatását követően visszautazott Párizsba, és leltárba vette a mester ottani műtermi állományát. Francia lapokba írt cikkeiért irodalmi díjat is kapott. Írásaiban a nagyvárosi, főként budapesti életet jeleníti meg. A 20. századi hangulatlíra előfutárának tekinthető. Rákosi Viktor Elnémult harangok című, az erdélyi nemzetiségi kérdést taglaló regényét dramatizálta, nagy közönségsikerrel. (A színműből később három filmadaptáció is készült.) 1897-től Budapesten tanított. A Petőfi Társaság tagja volt.
Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebb az 1904-től, hivatalos támogatással és 25 művésszel közösen végzett népművészeti gyűjtése, melynek eredménye 1907-től jelent meg a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.-nél, öt kötetben, A magyar nép művészete címmel.A magyar nép művészete I–V. Eredeti nyomat szkennelt változata A munka mindmáig pótolhatatlan forráskiadvány.
Munkái jobbra|bélyegkép|220px|A fiatalok
Az utolsó (regény, Bp., 1895) Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898) Online Az a szamár Domokos meg az a másik (regény, Bp., 1901) A tartódi medvehajtás (regény, Bp., 1902) Katóka kegyelmes asszony. Színjáték három felvonásban (Bp., 1904) Mednyánszky (Bp., 1905) Online (Művészeti Könyvtár) A magyar képírás úttörői (tanulmányok Kupeczky Jánosról, Mányoki Ádámról, Markó Károlyról, Brocky Károlyról, Barabás Miklósról, Ligeti Antalról, Thán Mórról, Liezen-Mayer Sándorról, Mészöly Gézáról, Munkácsy Mihályról, Bp., 1905) Online Az ifiur és a többi (elbeszélések, Bp., 1905) Elnémult harangok (színmű, Rákosi Viktor regényéből, Bp., 1905) A fiatalok (tanulmányok Ferenczy Károlyról, Grünwald Béláról, Katona Nándorról, Magyar-Mannheimer Gusztávról, Rippl-Rónai Józsefről, Bp., 1906) Online (Művészeti Könyvtár) Munkácsy Mihály (Bp., 1907) Első kötet; Második kötet (Művészeti Könyvtár) A Csák nemzetség (regény, Bp., 1907) A gyáva (regény, Bp., ?) A virtus (regény, Bp., ?) Az ordító tanyán (regény, Bp., ?) A Nílus országa (gyermekkönyv, Bp., ?) Az Öreg Méltósága. Egy pesti gavallér története (regény, Bp., ?) Szinyei Merse Pál (Bp., 1910) (Művészeti Könyvtár) Polgártársak (elbeszélések, Bp., ?) Rodostóba!... Majdnem mese (regény, Bp., 1912) Az akt. Művészekről és művészetről az akt kapcsán (Bp., 1914) A magyar nép művészete, I – V. (Bp., 1907 – 1922) Első kötet Második kötet
Jegyzetek
Források
További információk
Malonyai Dezső: A magyar nép művészete, mek.oszk.hu Malonyai Dezső: Munkácsy Mihály, mek.oszk.hu Malonyai Dezső portréja
Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar tudományos írók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Zuglóiak Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Budapesti Hírlap (1881–1938) vezetői, újságírói