Bókai Bókay János (Budapest, 1892. július 10. – Budapest, 1961. július 16.)Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 184/1961. folyószáma alatt. magyar író, műfordító.
Élete Budapesten született. Édesapja a neves orvosprofesszor, ifjabb bókai dr. Bókay János volt, de nem ő volt a gondviselője, hanem édesanyjának, nemes Tömöry Adrienne-nek a második férje, ifjabb Ábrányi Kornél író nevelte fel.
Jogi diplomája megszerzése után tudását nem ezen a pályán akarta kamatoztatni. 1914–1917 között a székesfővárosi tanügy referenseként dolgozott. Emellett már íróként és műfordítóként is tevékenykedett. 1915-ben jelentek meg Bunyin-, Scott-, Maurois-, Maugham- műfordításai. 1917-től az Athaeneum Irodalmi Rt. tanácsadója, majd 1929-től minisztériumi sajtóreferens lett. 1933-ban a Budapesti Hírlap felelős szerkesztőjeként kereste kenyerét. 1933-tól 1944-ig a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. ügyvezető igazgatója lett, mellette 1935-től a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagjává választották, a Magyar PEN Club főtitkára volt az 1930-as évek körül.Képes Pesti Hirlap, 1930. január 22. 14. szám
Írói tehetségét nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elismerték. Verseket, regényeket, színműveket írt, valamint ír, angol, orosz, német nyelvekből is fordított. Könnyed, szórakoztató stílusa a mai olvasóközönség tetszését is elnyerte. 1961. június 16-án halt meg Budapesten szívizomelfajulás következtében.
Főbb művei Bohócsipka. Versek; Pallas, Budapest, 1913 Miska és Peti. Ifj. Bókay János versei; Pantheon, Budapest, 1920 A gyémánt. Regény; Athenaeum, Budapest, 1921 Mi férfiak; Légrády, Budapest, 1924 Herceg Durravardy és társai / A gyémánt. Regény; Grill, Budapest, 1926 Mario. Regény; Athenaeum, Budapest, 193? (Korunk mesterei) Szakíts helyettem (1933) Megvédtem egy asszonyt; Singer-Wolfner, Budapest, 1934 (Magyar regények) Julika, a fiúk barátja (1936) Karosszék (1937) A rossz asszony (1938) Ragaszkodom a szerelemhez (1938) A balek. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1938 (A magyar irodalom jelesei) Feleség. Színmű; Singer-Wolfner, Budapest, 1939 – Vojnits-jutalommal elismert mű. Négy asszonyt szeretek (1940) Első szerelem (1940) Hazudj nekem. Vígjáték három felvonásban; Singer-Wolfner, Budapest, 1941 Az utód. Színjáték; Singer-Wolfner, Budapest, 1942 Láz; Singer-Wolfner, Budapest, 1943 Hősnő. Regény; Új Idők, Budapest, 1944 Az idegen. Regény; Révai, Budapest, 1946 Bohémek és pillangók – Puccini életregénye (1958) Egy rózsaszál szebben beszél. Regény (Kacsóh Pongrác élete); Zeneműkiadó, Budapest, 1962
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Budapesti Hírlap (1881–1938) vezetői, újságírói Kategória:Magyar napilapszerkesztők