Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban. Magyar vonatkozása jelentős, hiszen Liszt Ferenc többször is lakott és alkotott a városban és itt élt három évig Bortnyik Sándor festőművész is.
Címer A város címerének háttere aranyszínű. A pajzson több piros szívet és egy fekete ágaskodó oroszlánnal, az Orlamünde grófok címerállatával. 1938 és 1945 között olyan címert használtak, amelyen négy sas ült.Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 427 A mai címer komponenseit 1975-ben határozták meg.
Fekvése Weimar az Ilm-Saale-táblán fekszik, tengerszint feletti magassága 208 méter. Délen a Türingiai-medence található. Legmagasabb pontja a 478 méter magas Ettersberg, amely a város északnyugati szegletében van.
Története Weimar történelme 899-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
946 és 1346 között a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó német-római császár hadserege 984-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez 1002-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. 1173–74 telén leégett a vár.
1250-ben először említik meg a települést a vár körül. 1245 és 1249 között építették fel a vártemplomot, és 1254-ben Szent Péter tiszteletére szentelték fel. 1284. szeptember 16-án a mainzi püspök alá tartozó Német Lovagrend kapta meg. 1307-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91 1383-tól pedig egy ispotályt is működtetett.Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293
1247-ben kihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.
1410-ben városi jogokat kapott. 1424-ben leégett, ezért a Wettin-ház grófja adóengedményeket tett neki.
1552-ben I. János Frigyes herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost, amely 1918-ig a tartomány székhelye volt.
1653. október 4-én tartották az első hagymavásárt.
A 18. és a 19. században a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok Friedrich Schiller, Johann Gottfried Herder, Johann Wolfgang von Goethe mind a városban éltek.
1816-ban a hercegség, elsőként a német államok közül, alkotmányt kapott.Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73
Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia Károly Sándor alatt felvirágzott a város. 1842-ben Liszt Ferencet is meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt ugyanitt.Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f. 1860-ban Károly Sándor megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas is. 1885-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.
Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, 1905-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben pedig a művészeti ipari iskolát.
1846-ban kiépítették a vasutat Halle és Erfurt között. 1876-ban pedig elkészült a Jéna és Gera közötti pályaszakasz is. 1887-ben átadták az Ilmtalbahnt, amely Bad Berkáig ment.
1919-ben város színházában rendezték a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a Weimari köztársaságot. Ez az állam 1933-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. 1920. május 1-jén újra Türingia székhelye lett.
Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. 1926-ban az NSDAP itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a Hitlerjugendet.Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. Hitler 40 alkalommal járt itt.Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12
Közigazgatás thumb|Liszt Ferenc-emlékmű thumb|Liszt Ferenc háza Huszonegy kerületre oszlik.Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar thumb|Népességdiagram VárosrészLakosságÓváros3377Nordvorstadt8432Parkvorstadt2830Westvorstadt9520Nordstadt5609Südstadt3532Weststadt5841Nord (ipari terület)1177West (ipari terület)178Schönblick3982Weimar (Belső városrész)44 478Gaberndorf (1994)1547Gelmeroda (1994)431Legefeld (1994)1845Niedergrunstedt (1994)531Oberweimar / Ehringsdorf (1922)6042Possendorf (1994)197Schöndorf (1939)4754Süßenborn (1994)298Taubach (1994)1147Tiefurt (1922)586Tröbsdorf (1994)1198Weimar (összesen)63 054 Közlekedés bélyegkép|jobbra|Pályaudvar A Weimari pályaudvar Türingia egyik legfontosabb pályaudvara. Több IC halad át a városon. A városon halad át a zürich-frankfurti éjszakai vonat.
A városban két pályaudvar található: a Weimari pályaudvar és a Weimar Berkaeri pályaudvar. A villamosoknak négy végállomása: Oberweimar, Weimar West, Nohra, Legefeld.
A városi közlekedést a Weimar GmbH működteti. A központi átszállóhely a Goetheplatzon van, ahol 8 buszvonal találkozik. További fontos átszállóhelyek a Főpályaudvar, a Gropiusstraße és a Wielandplatz.
Politika
Városi tanács 2014. május 25. óta a városi tanács a következőképpen áll össze: CDU: 10 Weimari Polgárság: 6 Baloldali párt: 8 Szövetség ’90/Zöldek: 7 SPD: 8 + 1 (polgármester) FDP: 1 NPD: 1 Német Kalózpárt: 1
A CDU és a Weimari Polgárság koalíciót alkot, a többi párt az ellenzéket.
Polgármester Stefan Wolf (SPD) 2006. május 21-e óta irányítja a várost. Megválasztásakor 58,3%-ot szerzett.Wahlergebnisse von der Wahlergebnisse der Oberbürgermeisterwahl 2006
Lakosság Év Lakosság 1779 6041 1818 8000 1834. december 1. ¹ 10 638 1850. december 1. ¹ 12 798 1861. december 3. ¹ 13 887 1864. december 3. ¹ 14 300 1867. december 3. ¹ 14 800 1871. december 1. ¹ 16 000 1875. december 1. ¹ 17 500 1880. december 1. ¹ 19 944 1885. december 1. ¹ 21 565 1890. december 1. ¹ 24 546 1895. december 2. ¹ 26 700 Év Lakosság 1900. december 1. ¹ 28 479 1905. december 1. ¹ 31 117 1910. december 1. ¹ 34 582 1916. december 1. ¹ 32 733 1917. december 5. ¹ 32 717 1919. október 8. ¹ 37 200 1925. június 16. ¹ 45 957 1933. június 16. ¹ 49 327 1939. május 1. ¹ 65 916 1945. december 1. ¹ 62 768 1946. október 29. ¹ 66 659 1950. augusztus 31. ¹ 64 452 1955. december 31. 66 675 Év Lakosság 1960. december 31. 63 996 1964. december 31. ¹ 63 943 1971. január 1. ¹ 63 634 1975. december 31. 63 004 1981. december 31. ¹ 63 725 1985. december 31. 63 373 1988. december 31. 63 412 1990. december 31. 60 326 1995. december 31. 62 122 2000. december 31. 62 425 2005. december 31. 64 594 2010. december 31. 65 479 2014. december 31. 63 477 ¹ Népszámlálás
Híres emberek thumb|A népesség várható alakulása A város szülöttei Ernst Christian Wilhelm Ackermann politikus Carl August nagyherceg Johannes Aurifaber (Vimariensis) Carl Philipp Emanuel Bach
Itt haltak meg Johann Nepomuk Hummel (Pozsony, 1778– Weimar, 1837) osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester Friedrich Nietzsche (Röcken, 1844– Weimar, 1900) német filozófus, klasszika-filológus, költő és egyetemi tanár
Sport A városban működik a TC Weimar 1912 teniszklub. A labdarúgócsapat neve SC 1903 Weimar.
Testvértelepülései Blois 1995. február 18. óta Hämeenlinna Sawtry 1970. szeptember 6. óta Siena 1994. április 15. óta Trier 1987. május 24. óta
Lásd még A klasszikus Weimar
Jegyzetek
További információk
Nagyvilág, 1999-07-08, Szellemi zarándokutak A Bartók Rádióban először 1994. augusztus 6-án elhangzott műsor szerkesztett változata. A beszélgetés résztvevői Kovács Sándor, Lator László, Németh G. Béla, illetve Koncz Virág és Erős László voltak Historischer Rundgang Weimar / wimare - Büro für Fremdenverkehr und Kultur in Weimar und Baden-Baden Történelmi körséta Weimarban
Kategória:Türingia települései