Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése Szatmár megyében, Nagymajténytól keletre, a Kraszna partján fekvő település.

Nevének eredete A Drauc (sólyom) szó változott át az idők során magyarosan Darócz alakra.

Története Az Árpád-kori település neve már 1217-ben van említve Solymos néven, mint a királyi sólymárok birtoka és faluja.

Solymos a tatárjáráskor elpusztult, és területét 1262-ben V. István király Aladár ispánnak (comes) adta. Ekkor "terra Draucariorum Regiorum alakban van jegyezve az oklevelekben.

A 14. században a település birtokosai a Várday és a Daróczy családok.

1385-ben Daróczy Tibold és Kis Várday Domokos Csáky Istvánnak örökáron eladták, aki 1396-ban kap rá királyi adományt.

1489-ben Csáky Benedektől Darócz negyedrészét, s a malmot Drágfi Bertalan kapta meg.

A Drágfiak a bélteki uradalomhoz csatolták a maguk részét, és újabb birtokokat is szereztek benne.

A Drágfy család azonban 1555-ben kihalt, és birtokai a királyi kamarára szálltak vissza.

A 16. század végétől a 17. század végéig a Daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben többek között Darócz és rajta kívül még kilenc település is tartozott, a Szatmári vár birtokaihoz csatolták.

1580-ban Szentmártonyi Farkas Pál kapott benne két nemestelket. A települést ekkor Nagydarócznak is írták.

1585-ben Vörös János és Lukács kap új királyi adományt régi birtokaira.

1638-ban birtokosa volt Debreczenyi Tamás is.

Daróczot a szatmári béke után Károlyi Sándor kapta meg, s birtokában is maradt a 18. század végéig.

A gróf Károlyi család mellett volt még itt birtoka Szilágyi, Veres, Fekete, Kiss, Kengyel családoknak is.

Az 1900-as évek elején a gróf Károlyi család, gróf Dégenfeld Sándor és Gerzon Kázmér volt a nagyobb birtokosa.

SzaklyánSzaklyán elpusztult település is Darócz határában feküdt egykor.

1469-ben mikor a település ura a Csáky család volt, Zsáklyán' alakban említették az oklevelek, azonban később nyoma veszett, valószínűleg a török időkben pusztult el.

Nevezetességek Református templom – A 16. században épült. Római katolikus templom – 1828-ban épült. Görögkatolikus templom a 18. században épült.

Források

Krasznabéltek

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Szatmári svábok

Kategória:Szatmár megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései