A prágai Josefov városrészben fekvő régi zsidó temető (Židovský hřbitov) bejárata a Széles utcából (Široká u. 3.) nyílik. Az átellenes oldalon az ulice U starého hřbitovan (Régi zsidó temetőhöz vezető utca) határolja; ebben áll a Klausz-zsinagóga.
Története
A 15. századtól a prágai zsidókat kötelezték arra, hogy halottaikat városukon belül temessék el.
Az utolsó temetés 1787-ben volt.
Épületei
A temető határán áll a Klausz-zsinagóga, amelynek melléképülete a Zsidó Temetkezési Vállalat díszcsarnoka,
A tulajdonképpeni sírkertben áll az 1906-ban neoromán stílusban épült halottasház, amelyben sokáig a Prágai Zsidó Múzeumnak a gettó építéstörténetét bemutató gyűjteményével (Idegenvezető) Átellenben, ugyancsak a temető szélén áll az 1911-ben a prágai Temetkezési Vállalat megbízásából épült, Ceremóniaterem, ahol a zsidók életét és hagyományait mutatja be egy kiállítás (Barangoló). A sírok
Mivel a többi temető felszámolásakor azokból is ide hozták a sírköveket, a temetőben mintegy síremlék zsúfolódik össze, látszólag rendezetlenül (Barangoló). A helyszűke miatt több rétegben temetkeztek, így valójában több mint százezer ember nyugszik itt. A legrégibb sírköveket 1429-ben állították (Barangoló); más forrás (Szombathy) szerint az 1439. április 25-ei dátumot viseli, az 1389. évi pogrom történetét elégiában megörökítő Avigdor Kano költő nyugszik alatta. Számos sírkőre verset, illetve versrészletet véstek.
A sírkövekbe faragott szimbólumok az egyes családok nemzetiségét (származási helyét), nevét, illetve foglalkozását jelzik. Így például: a kanna a templomi szolgálatot teljesítő levitákat jelöli, a szarvas a Cebi családot, a szabó sírkövén ollót, a zenészén hegedűt, a nyomdászén és az előimádkozóén könyvet láthatunk. Az áldást osztó kezek az ősi fejedelmi Kohen nemzetséget jelzik, az oroszlán Jehudát, a medve a Dob keresztnevet, az egér a Maisl (Maisel) családot, a ponty a Karpelesz nevet.
Egyedülálló jelenség az emberalakok ábrázolása; más zsidó temetőkben erre nemigen látunk példát.
Az ide temetettek közül legismertebb a Löw rabbiként ismert Júda Löw ben Becalél (1523–1609) — a legenda szerint ő készítette a Gólemet. Síremléke egy reneszánsz stílusú tumba. A sírkő repedéseibe sokan cédulára írt rövid üzenetet dugdosnak három kívánsággal, hogy Löw rabbi teljesítse ezeket.
Itt nyugszik (ugyancsak egy tumba alatt) II. Rudolf bankára és a Zsidóváros egykori elöljárója, a híres mecénás Mordecháj Maisel. Neves reneszánsz tudós volt David Gans (1541—1613) asztronómus és történész és Josef del Madigo (1591–1655) csillagász, bölcselő és gyógyszerész (Szombathy).
Látogatása
Nyitva: vasárnap, kedden és csütörtökön 11:00 – 16:00, pénteken 10:00n – 14:00;
a belépés díjtalan (Barangoló). Képgaléria
Jegyzetek
Források
Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 23. Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 93. Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 59.
További információk
A temetőről az Irány Prágán Prágai Zsidómúzeum Zsidó negyed CSEH.hu – Az Óváros A temető honlapja (csehül)
Kategória:Prága Kategória:Zsidó temetők Kategória:Josefov (Prága)