Németország

Németország (), vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság (), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában. Területe az Alpoktól az Északi- és a Balti-tengerig terjed. Szárazföldi határait északon Dánia, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton Franciaország és a Benelux államok jelentik.

km²-es területével Európa 7. legnagyobb országa. Államformáját tekintve föderációs parlamentáris köztársaság, amit Németország kancellárja irányít, aki jelenleg Friedrich Merz. A mintegy 84 milliós lakosú ország Európa 2. legnépesebb állama, valamint az Európai Unió tagállamai közül a legnépesebb. Közigazgatási szempontból 16 szövetségi tartományból szerveződik össze. Fővárosa, egyben legnépesebb városa Berlin, pénzügyi központja Frankfurt am Main, ahol az Európai Központi Bank székhelye is található. Legnagyobb összefüggő városrégiója a Ruhr-vidék. További nagyvárosai között van Hamburg, München, Köln, Stuttgart, Düsseldorf és Lipcse is.

Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és a Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.

Ma Németország egy globális pénzügyi nagyhatalom, a nominális GDP alapján Európa legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, míg vásárlóerő-paritás szerint a világ 5. legnagyobb gazdasága, emiatt közgazdászok az európai gazdaság motorjaként emlegetik. Információs és tudásalapú társadalommal rendelkezik, amelynek fejlődését az automatizálás, a digitalizálás és a diszruptív technológiák jellemzik. A munkanélkülisége az EU-ban az egyik legalacsonyabb (2023). Egy 2024-es felmérésben globálisan a második helyen áll az életminőségben és az emberek elégedettsége alapján.

Mintegy 84 millió lakosságával (2022) az Európai Unió legnépesebb országa és egyik vezető állama. Számos ipari és technológiai szektor globális vezetőjeként egyidejűleg a világ 3. legnagyobb exportőre és importőre egyben. Látnivalói, befolyása és a kultúrája révén a világ egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja: 2024-ben a 9-ik leglátogatottabb ország volt a földön 35 millió turistával.

Része a schengeni övezetnek és az eurózónának, továbbá az ENSZ, a NATO, a G7 és az OECD tagja is.

Földrajz

Domborzat bélyegkép|balra|170px|Németország domborzati térképe

Németország a déli határánál fekvő Bajor-Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, ) az északi határt képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet. Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000–1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. A legmagasabb pontját ez a rendszer a Brockennel éri el, ami 1141 méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb (Fränkische Alb), a Bajor-erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található. Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (Nördliche Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: a Bajor-Alpok, azon belül az Allgäui-Alpok, a Wetterstein-hegység és a Berchtesgadeni-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze () és a Watzmann ().

Vízrajz

Németország hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő) folyója teljes hosszúságuk sorrendjében a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) az Inn, az Isar, a Lech és az Altmühl; a Rajnáéhoz a Mosel, a Majna, a Neckar, a Lippe, a Lahn, a Ruhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, a Spree, a Havel, az Eger, a Weiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve a Weserbe ömlik a Werra, a Leine, az Aller és a Fulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németország legnagyobb városai közül Berlin a Spree, Hamburg az Elba, München az Isar, Köln pedig a Rajna partján fekszik.

Németország legnagyobb tavai a Boden-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik Németország Baden-Württemberg tartományához, 171 km² Svájchoz és 59 km² Ausztriához), a Müritz (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, 117 km²), a Chiemsee (Bajorország, 80 km²), a Schwerini-tó (Schweriner See) (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, 61,5 km²) és a Starnbergi-tó (Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát a Bode folyón, Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban az Altmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlseet.

Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.

Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Rajnán, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.

Éghajlat

Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat. A júliusi átlaghőmérséklet 17,0 °C szokott lenni.

Növény- és állatvilág

Németország eredeti növénytakarója szinte mindenütt erdő volt. A hegyvidéki területeken és az északi homokos felszíneken különféle fenyvesek nőttek, máshol vegyes erdők. Ma is erdő borítja területének 31 százalékát, amiből csupán 3 százalék áll védelem alatt.Német Szövetségi Természetvédelmi Hivatal A második világháború óta zajló újraerdősítés következtében növekedett a telepített fenyvesek aránya, ami az ország erdeinek negyedét alkotja. A klímaváltozás hatására a közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként gyakrabban pusztítanak aszályos időszakok, erdőtüzek és komolyabb viharok. A kiszáradt lucfenyők helyére őshonos bükk, tölgy és platánfákból álló erdők sarjadnak.Miért nem is olyan rossz hír, ha egy erdő haldoklik? / Planet A - Deutsche Welle magyar nyelvű Youtube csatorna, 2025.04.12.

Állatvilága jellegzetes közép-európai: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl a vadászok zsákmánya. A madarak vándorlásának útvonalába esik, tavasszal és ősszel sok olyan madár repül itt át, amelyik nem Németországban fészkel.

Sok őshonos kutyafajtája van a németjuhásztól a dogon át a törpe schnauzerig.

Manapság az ország területének 33%-a áll művelés alatt. A mezőgazdasága belterjes, de nem önellátó. A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön tejelő szarvasmarhát tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozst és burgonyát termesztenek. A déli országrész melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertést tenyésztenek.

Nemzeti parkok

bélyegkép|jobbra|Természetvédelmi területek Németországban

Németországban a középkorra visszanyúló fejedelmi vadaskertekkel kezdődött a természeti területek óvása. Mára a különböző jogi helyzetű természetvédelmi területek bonyolult rendszere alakult ki. Az alábbi listában az országos jelentőségű nemzeti parkok találhatók. Ezek adminisztratív egységek, több különálló terület tartozhat hozzájuk.

Alsó-oderavölgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal) Alsó-Szászországi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer) Bajor-erdő Nemzeti Park (Nationalpark Bayerischer Wald) Berchtesgaden Nemzeti Park (Nationalpark Berchtesgaden) az Alpokban Eifel Nemzeti Park (Nationalpark Eifel) az Eifel-hegységben, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban Elő-pomerániai Lagunák Nemzeti Park (Nationalpark Vorpommersche Boddenlandschaft) Hainich Nemzeti Park (Nationalpark Hainich) Türingiában Hamburgi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Hamburgisches Wattenmeer) Harz Nemzeti Park (Nationalpark Harz) Jasmund Nemzeti Park (Nationalpark Jasmund) Rügen sziget északi csúcsán Kellerwald-Edersee Nemzeti Park (Nationalpark Kellerwald-Edersee) Hessen tartományban Müritz Nemzeti Park (Nationalpark Müritz) a mecklenburgi tóvidéken Schleswig-Holsteini Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Schleswig-Holsteinisches Wattenmeer) Szász Svájc Nemzeti Park (Nationalpark Sächsische Schweiz) Szászországban

Az UNESCO világörökség-listájára 2011 júniusában Németország 5 természeti tája (erdősége) került fel:

Grumsin erdőség és bükkerdő, Brandenburg Hainich Nemzeti Park, Thüringia Jasnmund Nemzeti Park Kellerwald-Edersee Nemzeti Park, Hessen