A „Magyar Szent Korona Országai” Laszlo Péter, Hungary's Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective, BRILL, 2012, pp. 51–56David F. Good, The Economic Rise of the Habsburg Empire, 1750–1914, University of California Press, 1984, p. 3Alan Sked, Radetzky: Imperial Victor and Military Genius, I.B.Tauris, 2011, p. 3 a magyar király névleges vagy tényleges uralma alatt álló területek elnevezése volt. bélyegkép|Magyar Szent Korona Országai 1914-ben: A Magyar és a Horvát–Szlavón Királyság, valamint a Bosznia-Hercegovinai Kondomínium Különbözik a Szent István Koronájának Országaitól, amely az Osztrák–Magyar Monarchia magyar részének teljes alárendeltsége alatt állt 1867. március 30-tól 1918. november 16-ig. Így a Magyar Szent Korona Országai a későbbi Szent István Koronájának Országainak részét képezte 1867-től 1918-ig.
A címek története jobbra|bélyegkép| Le Sieur Janvier Magyarország térképe (1771) bélyegkép|Johann Ludwig von Schedius térképe 1838-ból balra|bélyegkép|210x210px| Magyar Szent Korona I. Szent László király 1091-ben használta a „szlavóniai király” címet.
1102-ben, Kálmán magyar király uralkodása alatt a Horvát Királyság unióra lépett a Magyar Királysággal, és ezáltal Horvátország autonóm királysággá vált Magyarországon belül, így a Magyar Koronának volt alávetve. Innentől az egymást követő magyar királyok a „Horvátország és Dalmácia királya” címet is viselték.Titles of king of Hungary - eurulers.altervista.org
1136-ban II. Béla király először támadta meg Boszniát, és kezdeményezte, hogy Bosznia kerüljön a Magyar Korona alá.Marko Attila Hoare, The History of Bosnia: From the Middle Ages to the Present Day, Saqi, 2007, p. 35, A Boszniai Bánság ugyan a Magyar Koronatartományok része volt, de a középkor nagy részében de facto független állam volt.
1137-ben II. Béla király felvette a "Ráma királya" ("Rex Ramae") címet, mint Bosznia uralkodója.. Béla király az alsóbbrendű „bosnyák herceg” címet is bevezette felnőtt fia, a későbbi II. László tiszteletbeli címeként.
Miután Nemanja István és fia, Vukan Nemanjić hűséget esküdtek Imre királynak, aki 1202-ben felvette a Szerbia királya címet ("Rex Serviae").Gyula Szekfű, A magyarság és a szlávok, Lucidus, 2000, p. 193,
A Halicsi Fejedelemséget II. András király uralkodása alatt csatolták a Magyar Korona Országaihoz, aki felvette a „galíciai király” címet.Vasylʹ Mudryĭ, Lviv: A Symposium on Its 700th Anniversary, 1962, p. 62 Az egymást követő királyok általában a „Lodomeria és Galícia királya” címet viselték.
IV. Béla terjeszkedő politikába kezdett Kunország (más néven Havasalföld) felé. Támogatta a keresztény terjeszkedést a Kárpátoktól délre fekvő síkságon élő pogány kunok körében. 1228-ban megalapította a milkói egyházmegyét, amely kezdetben az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozott. A helyi főispánok elismerték hatalmát, és 1233-ban felvette a Kunország királya ("Rex Cumaniae") címet.
V. István király meghódította Bulgária területét, hűbéreseinek fogadta annak helyi nemeseit, majd a „Bulgária királya” címet viselte.Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. . p.107
Címek listája +TitulusAz első magyar uralkodó ebben a titulusban1.Magyarország királyaI. Szent István király2.Horvátország királyaI. Kálmán király3.Szlavónia királyaI. Szent László király4.Szerbia királyaI. Imre király5.Halics fejedelmeII. András király6.Bulgária királyaV. István király7.Kunország királyaIV. Béla király8.Lodomeria és Galícia királyaI. Károly király9.Ráma királyaII. Béla10.Dalmácia királyaI. Kálmán király11.Jeruzsálem királyaII. András király12.Székelyek ispánjaI. Szent István király13.Volhínia hercegeAndrás magyar királyi herceg
Irodalom
Jegyzetek
Kategória:Magyarország történelme