bélyegkép|250px|jobbra|A 2014-es, jelenleg érvényes sorozat

A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon a magyar forint pénzérméivel együtt. Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy. A bankjegy-alappapírt a Diósgyőri Papírgyár gyártja, nyomtatásukat a Pénzjegynyomda Zrt. végzi. A forint történetét végig kísérő infláció miatt a kezdeti 10 és 100 forintos bankjegyből álló sort mára egy olyan pénzjegysor váltotta fel, melynek legkisebb címlete az 500, legnagyobb címlete a 20 000 forintos. Bizonyos időközönként forgalmi emlékbankjegyeket, illetve emlékérméket is kibocsát a nemzeti bank.

A legtöbb elismerést az 1947-től kibocsátott sorozat kapta, a numizmatikusok és a grafikusok egyöntetűen a világ legszebb bankjegysorozatai között tartják számon. Ez rendkívül hosszú ideig, 50 évig változatlan stílusban került kiadásra, az egész szocializmus idején ez volt forgalomban. Az ennek leváltására kiadott, a magyar bankógrafikai hagyományokkal teljesen szakító 1997-es sorozat már közel sem ért el ekkora sikert, sőt, számos kritika érte a bankjegyek egyes elemeit (pl. a bankjegyeken szereplő történelmi személyek arcképének hiteltelensége vagy a túl leegyszerűsített színhasználat, helyesírási hibák, hátoldali kép címének helytelensége). A legújabb, 2014-es sorozat pedig még elődjénél is népszerűtlenebb lett, pozitív minősítést már egyáltalán nem kapott, csak kritika érte.

2024 áprilisában Matolcsy György jegybankelnök a 2023-as készpénzes fizetések átlagértékére (3597 Ft), valamint a 20 000 forintos bankjegyek forgalomban lévő mennyiségének csökkenésére hivatkozva, visszautasította az 50 000 forintos bankjegy bevezetésének szükségességét.

1946-os sorozat

Tervezés

Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg, mivel az addigi fizetőeszközt, a pengőt a második világháború után soha nem tapasztalt infláció sújtotta. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, végül a forint mellett döntöttek. (Forintnak nem első alkalommal hívnak Magyarországon fizetőeszközt.) Az új pénznem 1946. augusztus 1-jén váltotta fel a pengőt. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.

Előállítás

A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. Az új bankjegyek terveit Horváth Endre készítette korábbi papírpénzterveit is felhasználva. A gyenge nyomdatechnika (ofszetnyomtatás) miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. Mivel ezek (különösen a tízes) csak viszonylag rövid időt töltöttek a forgalomban, gyűjtői szempontból így értékesnek számítanak.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal kibocsátás forgalomba kerülés bevonás átváltási határnap 109px 109px 10 Ft 155 × 71 mm férfiarc (modell: Pfeffer Mihály, a pénzjegynyomda gépmestere) Kossuth-címer 1946. június 3. 1946. augusztus 1. 1948. március 31. 1951. március 31.középre|keretnélküli|110x110pxközépre|keretnélküli|111x111px 100 Ft 158 × 72 mm női arc (modell: Tőkés Jánosné Várszegi Gizella, a pénzjegynyomda dolgozója) Kalapácsot és búzakévét tartó kezek 1946. június 3. 1946. augusztus 7. 1951. május 1. 1951. december 31.A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek

1947-es sorozat

Tervezés

1947-től új bankjegyek jöttek ki. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát nyomtattak. Utolsóként az ötezres jelent meg, 1991-ben (már a rendszerváltás után).

Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forint bankjegyekre nem kerültek munkásmozgalmi jelképek, ahhoz kötődő személyek portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenetek, sőt, II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek egyikén (bár nevét – ellentétben a többi bankjegyszereplővel – nem tüntették fel, ebben azonban nem kell keresni semmiféle különleges okot, az ötvenforintos bankjegy kibocsátása egyedileg történt, valószínűleg ez lehet a magyarázat). A bankjegyek előoldalán a magyar kultúra és történelmi emlékezet (a politikai kurzusnak is megfelelő) kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször valamilyen műalkotást. A bankjegyek sajátosan magyar, „akadémikus” stílusban készültek, ami külföldön is méltán vívott ki elismerést a tervezőknek.

A 20 forintos hátoldalán látható – kalapácsot és búzakévét tartó – férfiakt modellje a nyíregyházi születésű Hegedűs István (1924–1956) öttusázó volt. A képről a következő versike terjedt el: „Hiába kalapálsz, hiába aratsz, / Mindig csak ilyen meztelen maradsz. / S mire egy darab rongyot veszel, / Addigra ilyen öreg leszel.” (A végén a bankjegyet megfordítva Dózsa György portréjára mutatva.)

A bankjegyeken többször változott a címer. Az első bankjegyek forgalomba kerülésekor a Kossuth-címer volt Magyarország jelképe, majd a szocializmus beköszöntekor a szocialista államvezetéshez illeszkedő új címer, a Rákosi-címer került a bankjegyekre. Az 1956-os forradalom után újra a Kossuth-címer lett az ország jelképe, de az olyan rövid ideig volt érvényben, hogy bankjegyre nem került. 1957-től a Kádár-címer, 1990-től pedig a jelenlegi államcímer, a koronás kiscímer került a bankjegyekre. Mivel az első ötezer forintosok bevezetésekor (1991) már az utóbbi volt az ország címere, ezért abból kizárólag kiscímeres változat készült.

Biztonsági elemek Biztonságtechnikai szempontból eleinte elegendő védelmet jelentett a speciális metszetmélynyomásos nyomdatechnika, a színárnyalatos nyomás és a (már hazai előállítású) biztonsági bankjegypapír, hiszen akkoriban főleg, de még később is a rendszer körülményei között a legprimitívebb sokszorosítóeszközökhöz is igen nehéz volt hozzájutni, emellett a magas állami kontrollnak köszönhetően nagyobb bűnszervezetek sem tudtak kialakulni, amelyek bankjegyhamisítást nagy tételben lettek volna képesek kivitelezni. Az ezresen már volt mikroírás, az ötezresen biztonsági szál is, de hamarosan már ez is kevésnek bizonyult: a rendszerváltás után hirtelen elérhetővé vált másolás- és nyomdatechnikai eszközök (szkennerek, nyomtatók, fénymásolók) segítségével házilagosan is megtévesztően jó utánzatokat lehetett készíteni, valamint a maffiahálózatok gyors kiépülése is megtörtént. Ez egyre inkább új bankjegysor kibocsátására sarkallta a Nemzeti Bankot.

Katalógus Kép Névérték Méret Leírás Dátumok Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal kibocsátás forgalomba kerülés bevonás átváltási határnapKossuth-címeres kiadások 116px 116px 10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti tájMás források szerint Jankó festményének címe: A nóta születése 1947. február 27. 1947. július 25. 1992. szeptember 30. 1993. december 31. 116px 116px 20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi aktA test modellje Hegedűs István öttusázó, az arc stilizált. 1948. augusztus 1. 116px 116px 100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1948. augusztus 14. 1998. december 31. 1999. december 31.Rákosi-címeres kiadások 116px 116px 10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj 1949. október 24. 1950. július 1. 1992. szeptember 30. 1993. december 31. 116px 116px 20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt 116px 116px 50 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Ismeretlen festő: Kuruc–labanc viadal 1951. szeptember 1. 1953. június 13. 1996. június 30. 1996. december 31. 116px 116px 100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1949. október 24. 1950. július 1. 1998. december 31. 1999. december 31.Kádár-címeres kiadások 116px 116px 10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj 1957. május 23. 1959. október 27. 1992. szeptember 30. 1993. december 31. 116px 116px 20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt 1960. november 8. 116px 116px 50 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal 1965. szeptember 3. 1966. június 15. 1996. június 30. 1996. december 31. 116px 116px 100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1957. május 23. 1959. március 20. 1998. december 31. 1999. december 31. 122px 122px 500 Ft 174 × 80 mm Ady Endre Budapest látképe az Erzsébet híddal 1969. június 30. 1970. augusztus 21. 1999. augusztus 31. 2019. szeptember 1.Többszöri meghosszabbítás utánMeghosszabbították a bankjegyek beváltását. 122px 122px 1000 Ft Bartók Béla Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével 1983. március 25. 1983. június 27.Kiadások a koronás kiscímerrel 116px 116px 100 Ft 166 × 72 mm Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1992. január 15. 1992. július 1. 1998. december 31. 1999. december 31. 122px 122px 500 Ft 174 × 80 mm Ady Endre Budapest látképe az Erzsébet híddal 1990. július 31. 1992. április 6. 1999. augusztus 31. 2019. szeptember 1.BEVONT, DE MÉG ÁTVÁLTHATÓ FIZETŐESZKÖZÖK 122px 122px 1000 Ft Bartók Béla Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével 1992. október 30. 1993. november 5. 122px 122px 5000 Ft Friedrich von Amerling: Széchenyi István portréja A Magyar Tudományos Akadémia épülete 1990. július 31. 1991. március 25. 1999. július 26.2019. július 27.A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek

1997-es sorozat Már az új érmék bevezetésével egy időben tervezte a Nemzeti Bank, hogy rövid időn belül a bankjegyeket is lecseréli, de ez 1997-ig nem történt meg.Forint Portál – Hétfőtől új pénzérmék kerülnek forgalomba (újságcikk)Forint Portál – Hétfőtől szebb a forint (újságcikk) A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat (mint ahogyan bármely más szocialista országban, ez a nagy fokú pénzügyi stabilitásnak volt köszönhető), biztonságtechnikai szempontból így elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél nagyobb címletű bankjegy (logikusan 10 000 forintos) forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem a régi technológiával kívánták előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett, hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot,A rendszerváltás után (olykor már az előtt is) számos közép- és kelet-európai ország külföldön gyártatta le papírpénzeit, például Szlovákia, Bulgária, a szovjet és a jugoszláv utódállamok jó része vagy költséges beruházással itthon oldja meg. A Nemzeti Bank végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntött.

Tervezés