A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.
A Bibliában az Ószövetség szerint a hét első napja: a teremtés hetének kezdőnapja.
Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, s többek között az Egyesült Államokban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is az.
Az Újszövetség szerint az Úr napja:Vasárnap az Úr napja, mek.oszk.hu húsvét vasárnapja, amelyen Jézus feltámadt (Máté 28,1; Márk 16,2; Lukács 24,1; János 20;1 stb.), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. A latin nyelvterületen az „Úr napja” a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminică, spanyolul domingo stb.) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz vaszkriszényje (feltámadás) szót.
jobbra|bélyegkép|300px|Pieter Aertsen: Középkori vásár
Eredete A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap összetett szóból ered, jelentése a középkori vásárok megtartásával kapcsolatos. Szent István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a templomba járással és a munka szüneteltetésével kapcsolta össze. "A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen."A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen, 1000ev.hu István király törvénye a vásártartás királyi monopóliumát biztosította a templomos (egyházas) helyeken, a templom mellett létesített vásárokon.Szabó G. Ferenc, A vásározás emlékei középkori helységneveinkben, c3.hu V. István magyar király 1271-ben kiadott kiváltságlevele volt az első vásárszabadalom, amely Győr városát a legmagasabb középkori városi státusba, a szabad királyi városok sorába iktatta.Vásárismertetések, mek.oszk.hu A várak szomszédságába templomok épültek, amelyek befolyásolták a vásárok tartásának helyét és idejét. A kisszámú keresztény templom mellett rendszeresen összegyűltek a magyarok a környező településekről, a heti egyszeri szentmisére, így a honfoglalást követően népes vásározó helyek jöttek létre a templomok körül, mert a vásárt a szentmise helyén és napján tartották.Magyar Néprajz A vásárok kialakulása 11.-15. századTörvény tiltotta a vasárnapi vásározást, mult-kor.hu A vásárnap szó elején lévő „á” elhasonulás miatt vált „a”-vá. A Vasárnap név első írásos említése 1405 körülre datálható.Helynévfejtések és etimológiai felülvizsgálatok, c3.huA vásártartásra utaló településnevek névrendszertana, mnytud.arts.unideb.hu Később, a keresztény vallás elterjesztése után viszont Szent László király törvényt hozott a vasárnap megszegéséről: "A szent zsinat parancsolja, hogy a ki vasárnap vásárt üt, bontsa el sátorát, a mint állitotta. Ha pedig ellenkezik, ötvenöt pénzt fizessen."
Az asztrológiában a vasárnapot a Naphoz kötik (lásd az angol Sun-day kifejezést, német Sonn-tag, mindkét nyelvben a Nap napja).
Az ókorban a napokat a hét akkor ismert bolygónak (köztük a Napnak és a Holdnak) rendelték alá. Az ókori latin és germán népek pedig isteneikről nevezték el őket (ez még tetten érhető egyes angol és német nap-elnevezésekben), vagyis a Nap, mint a legfőbb isten napja lett a vasárnap. A kialakuló keresztény egyház – részben azért, mert hangsúlyozni akarta különbözőségét a zsidóságtól – az Úr pihenőnapját is a legfőbb napon, vasárnapon ünnepelte. Ezt a módosítást egyes keresztény közösségek, elsősorban az adventisták a Tízparancsolat meghamisításának tartják.
A vasárnap más nyelvekben Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét első napja a vasárnap.
Újlatin nyelvekben olasz: domenica spanyol: domingo francia: dimanche román: duminică katalán: diumenge
Germán nyelvekben angol: Sunday német: Sonntag holland: zondag svéd: söndag norvég: søndag dán: søndag
Szláv nyelvekben orosz: воскресенье bolgár: неделя lengyel: niedziela cseh: neděle szlovák: nedeľa horvát: nedjelja
Irodalom Dr. Püspöki Nagy Péter: Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől az tatárjárásig, Madách Könyv- és Lapkiadó N. V. , Bratislava, 1989,
Kapcsolódó szócikkek Tisri elseje, illetve Tisri 1. a zsidó naptárban
Jegyzetek
Források
Kategória:A hét napjai