Gradina () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 24, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re keletre, Birač régióban, a Tabahana-patak völgyétől északra, 500-600 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 476-4-2 Településrészei: Džemat, Baćino Brdo, Toplik, Hrastovac, Gradina, Barice, Durakovići, Šahmanovići, Maljiševići, Berbići, Hrustići, Sofići, Esmići és Ganići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb06Bosnyák754395Horvát00Jugoszláv11Egyéb00Összesen755402
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Vlasenica džemat községhez tartozó településnek 8 háztartása, 50 muszlim és 6 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 99. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Džemat Turski községhez tartozó településen 15 háztartást, 64 muszlim és 6 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
1992. májusában és júniusában a szerb erők ezt a muszlim falut is megtámadták, lakosságát elűzték, a házakat lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései