Ivánka András (Budapest, 1911. január 5. – Budapest, 2000. január 16.) Ybl Miklós-díjas és Kotsis Iván-érmes magyar építész.
Életpályája 1911. január 5-én Budapesten született Ivánka Sándor (1859–1937) és Katharina Schönebaum (1881–1966) fiaként. Féltestvére Ivánka Irén, Jakubovich Emil felesége volt. Szegedi zsidó családból származó édesapja 1898. augusztus 18-án Nyitrán áttért a református hitre; az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének magas rangú tisztjeként szolgált. Édesanyja drezdai szász evangélikus családban született. Kisgyermekként édesapja szolgálati helyszínein, Dalmáciában, majd Észak-Olaszországban is éltek. Középiskolásként a Fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt, ahol a képzőművészet iránt érdeklődök számára Benczúr-kör néven önképző kört szervezett. Érdeklődött az irodalom iránt is.Kuslits Tibor: Ivánka András. Egy építész a huszadik századból. ARC' 2000 (4-5. szám). 34-46. o.
1929-től tanult a Műegyetemen, ahol nagy hatással volt rá a modern felé nyitó Kotsis Iván professzor. 1936-ban diplomázott, diplomamunkaként egy iskolaépületet tervezett a Városmajorba.Kuslits Tibor: Ivánka András. Magyar Építőművészet 1987/4-5. 66-68. o.
Pályakezdőként néhány évig többek között Rimanóczy Gyula, Brestyánszky Tibor, Szontágh Pál irodájában, valamint Nyiri István és Lauber László műtermében szerzett gyakorlatot. 1938-ban saját irodát indított.
Már fiatalon a modernizmus elkötelezett követője volt. Tagja lett a CIAM magyarországi csoportjának, barátai között tudhatta Molnár Farkast, Fischer Józsefet, ismerte Breuer Marcellt is.
1939–1944 között többször is behívták, huszárütegben szolgált, emellett a Szegedi Lemezgyár házi építészeként dolgozott és fontos szerepet játszott a lengyel menekültek mentésében. A háborút követően a Független Kisgazda Párt aktív tagja, 1945–1947 között a Tervezők és Magánépítészek Országos Egyesületének alelnöke, a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke. Miután ezeket hatalmi döntéssel megszüntették, az 1951-ben létrehozott Magyar Építőművészek Szövetségébe 1956-ig nem volt hajlandó belépni.Vámos Dominika (szerk.): Keresni a semmiből, keresni a lényeget. Részletek Ivánka Andrással készült beszélgetésekből. Arc', 2000/4-5. 50. o.
1945-től Kiss Tibor meghívására a BME Középülettervezési Tanszék adjunktusa. 1947–1948-ban svéd ösztöndíjjal Svédországban dolgozott. Hazatértét követően a Műegyetemre a politikai változások miatt már nem vették vissza. Ekkor nyerte meg a Szent László Kórház fertőző osztályának épületére kiírt országos tervpályázatot, amelyet már az első állami tervezőiroda, a MATI építészeként tervezett tovább. Az épület végül nem valósult meg.
bélyegkép|jobbra|250px|A dunaújvárosi rendelőintézet bejárata A szocreál stílus bevezetését nyíltan ellenezte. Az ekkoriban tervezett sztálinvárosi rendelőintézetének alapvetően funkcionalista alaprajzi rendszerét, modern tömegképzését megtartotta, a homlokzatot pedig ironikus gesztussal egyiptomi stílusban dolgozta át. A szintén általa tervezett komlói tanácsházat egy másik építésszel átterveztették; a korszakban készült nagyszabású munkái, a salgótarjáni kultúrház vagy a Keleti pályaudvar metróállomása, papíron maradtak.
Az 1956-os forradalom alatt a KÖZTI-ben alakult Munkástanács elnökének választották.Szrogh György: Kotsis Iván emlékérem 1991. Ivánka András kitüntetése. Magyar Építőművészet 1992/2-3. 90. o. 1957-ben még megtervezhette a kazincbarcikai technikum és diákotthon épületeit, ezt követően azonban a forradalom alatt vállalt szerepéért kirúgták, magántervezői jogosultságától megfosztották. Több irodát követően a Győri Tervező Vállalat munkatársa lett, itt tervezte és építette meg a fő művének tekinthető klubházat a győri kórház munkatársai számára. Ekkoriban tervezte a nagycenki kastély helyreállítását és a lovászpatonai evangélikus templom, illetve a budapesti Egyetemi templom és a szomszédos papnevelde felújítását is.Kuslits Tibor: Ivánka András. Egy építész a huszadik századból. ARC' 2000 (4-5. szám). 44. o.
1965-ben visszavették a KÖZTI-be. Részt vett a Nemzeti Színházra kiírt nemzetközi tervpályázat bíráló bizottságában. A nyugdíjba vonulása előtti években, 1969–1971 között a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkatársaként dolgozott.
Fontosabb megvalósult munkái bélyegkép|jobbra|250px|A tervei alapján felújított lovászpatonai evangélikus templom 1951-1952. Rendelőintézet, Dunaújváros 1953-1958. Lakóház, Árpád fejedelem útja 49/A-B, Budapest (Klicsó Lászlóval) 1954-1958. Lakóház, Szépvölgyi út 3/B, Budapest (Klicsó Lászlóval) 1959-1960. Evangélikus templom felújítása, LovászpatonaKozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962/3. 136-140. o. 1963-1968. Orvosi klubház, Győr (2003 óta műemlék)
Fontosabb tervei 1949. Szent László Kórház fertőző épület 1957. Technikum és diákotthon, Kazincbarcika 1960-as évek. Mérésügyi Hivatal és Iskola, Németvölgyi út, Budapest
Idézetek „Magyarországon a háború után ott sikkadt el a modern építészet szelleme, hogy a nagy tervezőirodákban a technikusok és kisképzettségű emberek a sematikus homlokzatok sorozatgyártásával lejáratták a korszerű építészetet, amely az állami építőipar miatt sem juthatott addig a szintig, ameddig a nyugati országokban, ahol – kivitelezési értelemben is – minőségi épületeket tudtak létrehozni.” Ivánka András
„…ha cséplőgépnél mindenki meglazít egy neki nem tetsző csavart, de nem csavarja vissza azt, amivel neki nincs baja, akkor furcsa, hogy a csavargatók csodálkoznak azon, hogy a cséplőgép a zsűrizés végén szétesik.” Ivánka András a tervtanácsi zsűrizésről
Díjai, elismerései Kotsis Iván-érem (1991) Ybl Miklós-díj (1995)
Jegyzetek
Kategória:Magyar építészek Kategória:1911-ben született személyek Kategória:2000-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Kotsis Iván-érmesek Kategória:Ybl Miklós-díjasok