I. Ali tuniszi bej, a Huszajnida-dinasztia uralkodója 1735-től haláláig.

Élete A dinasztiaalapító I. Huszajn tuniszi bej unaköccse volt (édesapja Szidi Muhammad ibn Ali al-Turki, Huszajn bátyja). Alit 1706. január 17-én jelölték ki örökösnek, amikor Huszajnnak még nem volt gyermeke. 1709-ben Huszajn egy 13 éves genovai lányt vett a háremébe, akit kalózok ejtettek foglyul a tengeren. Ebből a házasságból születtek gyermekeik: Muhammad (a későbbi I. Muhammad tuniszi bej) és Ali (a későbbi II. Ali tuniszi bej). 1710-ben – még a fiúk születése előtt – Huszajn megállapította az elsőszülöttségi öröklést, így amikor a gyerekek megszülettek, örökösként kellett volna őket elismerni. Ali maradt az előörökös, de 1725-ben Muhammad nagykorú lett, és 1726-ban megkapta az al-Mahalla bégi címet, mint előörökös.

Ali 1724-ben pachá címet kapott (valószínűleg a kárpótlás előkészítéseként), de elégedetlen volt, és intrikálni kezdett. Huszajn megfigyelés alatt tartotta, és megerősítette a város védelmét, külső kapukat építve a falakon. Ennek ellenére Ali 1728. február 21-én el tudott menekülni Tunéziából, és eljutott az ország közepén élő hanencha és ousseltia törzsekhez, akiket a saját oldalára állított. Részt vettek egy 1729-es lázadásban, amelyet Huszajn levert. Ali és fia, Junusz, Algír királyához menekültek. Kezdetben fogságban tartotta őket, cserébe egy adóért, amit Huszajn fizetett, de amikor Huszajn nem fizetett, a dey felszabadította Alit, és megszállta Tunéziát. Huszajnt legyőzték a Smendja-i (vagy Smindja-i) csatában 1735. szeptember 4-én, majd Susa és Kairouan felé menekült fiaival, Muhammaddal és Alival. Tunisz őrsége a bégi vereség hírére feltétel nélkül megadta magát, és Junusz 1735. szeptember 7-én bevonult a városba. Ali nagyapját és két fiát (Muhammadot és Szulejmánt), akik a Bardóban voltak fogva, kiszabadították (apa, Sidi Muhammad ibn Ali al-Turki, csak 10 napig élt), és ők adták át a város kulcsait az apjának, aki Yunus után bevonult. Ali 1735. szeptember 8-án kiáltotta ki magát béggé, miközben nagybátyja Susa és Kairouan városaiban ellenállt 1739-ig. Junuszt Kairouan ostromára küldték, ahová 1739. május 25-én bevonult, és elfogta nagybátyját, akit 1740. május 13-án kivégeztek.

Az új uralkodó 1741-ben konfliktusba került Franciaországgal az Afrikai Társaság ügye miatt, amely búzakereskedelmet folytatott a tunéziai kormányzósággal. Ali megszüntette ezt a kiváltságot azzal, hogy 1741. július 1-jén elfoglalta Tabarka szigetét, és 1500 keresztényt foglyul ejtett Tuniszba váltságdíjért. Emellett elfoglalta a francia Cap Negre-i kereskedőállomást is, ahová fia, Junusz janicsárszázad élén vonult be 1741. augusztus 16-án. XV. Lajos francia király 1742 júliusában büntetőhadjáratot küldött, amely La Goleta ellen kudarcot vallott, de néhány hónap múlva a Cap Negre-i állomást visszaadták Franciaországnak egy kereskedelmi egyezmény és váltságdíj fejében, ezzel véget ért a konfliktus.

Ali 1756-ig uralkodott komolyabb problémák nélkül, egészen 1752-ig, amikor fia, Junusz – a kijelölt örökös – fellázadt. Junusz szembeszállt testvérével, elhagyta a Bardót, meglepetésszerűen elfoglalta Tunisz kasbahját, sereget gyűjtött, megszerezte a helyi hatóságok támogatását, és bégnek kiáltatta ki magát. Védelmet szervezett Tunisz medinájában és a kasbahban; a hűséges csapatok támadásait két hónapig visszaverték. Ahogy telt az idő, pozíciója meggyengült, végül a hűségesek bevonultak a medinába Bab Soukia-n keresztül, Junusz elmenekült, Algériába jutott, de megfosztották címétől. A medinát fosztogatták a hűséges csapatok, bosszúból Junusz támogatása miatt.

Végül Ali trónját mégsem a fia, hanem unokatestvére, a trónfosztott Huszajn fia, Muhammad döntötte meg. Muhammad 1756 augusztusában felkelt Ali ellen, és az algériaiak (a constantinai bég vezette sereg) támogatásával legyőzte Ali által toborzott helyi csapatokat. 1756. szeptember 2-án bevonult Tuniszba, ahol az algériaiak kifosztották a várost. Ali fogságba esett, és Huszajn hívei kivégezték 1756. szeptember 22-én. A trónra tehát Muhammad lépett.

A Huszajnida-dinasztia családfája

Fordítás

Források El Mokhtar Bey, Les Beys de Tunis 1705-1957. Túnez, 2002.

Kapcsolódó szócikkek Tunézia uralkodóinak listája Tunéziai muszlim uralkodók családfája

Kategória:Huszajnidák Kategória:1688-ban született személyek Kategória:1756-ban elhunyt személyek Kategória:Tuniszi bejek