Buzekara () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 8, közúton 11 km-re délkeletre, a Semberija régió nyugati szélén, a Crna völgye felett, 124-150 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Településrészei: Ilići, Janjići, Lazići, Radići és Rijeka.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb422264Bosnyák00Horvát02Jugoszláv50Egyéb32Összesen430268
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 29 háztartása és 165 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 40 háztartást, 251 ortodox és 8 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Szent Gábriel arkangyal tiszteletére szentelt pravoszláv plébániatemploma. A templom mérete 19x10 méter. Építése 1978-ban kezdődött a brckói „Projekt biro” tervezőiroda tervei szerint, az alapokat pedig még ugyanebben az évben október 1-jén szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templomot 1979. szeptember 7-én szentelte fel German szerb pátriárka. A templomot 1985-ben festette ki az újvidéki Dragan Bjelogrlić. Az ismeretlen művész által készített ikonosztázt a régi templomból az újba helyezték át. Az ikonokat (olaj, vászon), melyek szintén ismeretlen művész alkotásai, szintén a régi templomból helyezték át. A mai templom mellett állt a korábbi (régi) templom, amelyet 1979-ben bontottak le romos állapota miatt. Az eredeti templomot 1937-ben Nektarije Krulj zvornik-tuzlai püspök szentelte fel.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései