Brezik () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban és közúton 6 km-re dél-délkeletre, a Szávamenti-síkságon, a Blizna-folyó mentén, 87-137 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Településrészei: Anići, Antići, Bradonjići, Gabela, Kojići, Krpići, és Stanišići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb408593Bosnyák01Horvát34Jugoszláv10Egyéb13Összesen413601
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 33 háztartása és 178 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 57 háztartást, 318 ortodox és 13 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az itteni muszlim gyülekezet Šatorovcihoz tartozik.
Nevezetességei Donji Brezik Úr mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv plébániatemploma. A templom építése 2009-ben kezdődött Zoran Đorđević belgrádi építész tervei szerint. Az alapokat ugyanazon év augusztus 8-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom 27x17 méteres. Öt kupolával és egy három haranggal rendelkező harangtoronnyal rendelkezik. A harangokat és a kupolakereszteket 2010. május 13-án szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom még nincs teljesen befejezve. Napi istentiszteleteket tartanak benne. A hársfából készült ikonosztázt Darko Stević készítette Gornji Magnojevićből. Az ikonosztáz ikonjait Dragan Živković festette Kragujevacból. Gornji Brezik Szent Bertalan és Barnabás apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a temetőben áll. A templom építésének helyszínét 2015. június 25-én szentelte fel Zvornik-Tuzla püspöke, Krizosztom. A templom 12x7 méteres alapját ugyanaz a püspök szentelte fel 2015. november 19-én. A templomot 2018. június 23-án szentelték fel. A felszentelést Konstantin püspök, nyugalmazott püspök végezte Fotij zvorniki és tuzlai püspök áldásával. Gornji Brezik Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 17,5x10 méter. A templom építése 2000 májusában kezdődött, az alapokat pedig ugyanazon év augusztus 4-én szentelte fel Vasilije úr, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom mai helyén egykor imahely volt. A templom építése 2002-ben fejeződött be, és ugyanazon év augusztus 4-én szentelte fel az illetékes hierarcha, Vasilije. A kőrisfából készült ikonosztázt Nikola és Milan Ivanović készítette Brckóból. Az ikonosztáz ikonjait Petar Bilić festette Belgrádból. A templomot Teodor Kesić festette Belgrádból 2008 januárja és júniusa között.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései