Boće település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 9, közúton 10 km-re dél-délnyugatra, a Szávamenti-síkságon, 107-122 méteres magasságban, a Brka jobb oldali melékvizének a Zovičicának a bal partján fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4 Településrészei: Bojići, Brdo, Donje Boće, Gornje Boće, Matičani, Ninići és Njiverice.Spisak naselja i dijelova naselja u Bosni i Hercegovini prema popisu 1991. godine / Opština Brčko
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb05Bosnyák02Horvát12421263Jugoszláv40Egyéb70Összesen12531270
Története
Az Oszmán Birodalom 1529-ben szállta meg végleg ezt a területet. A 17. században a mai plébánia területe az akkori brkai plébániához tartozott, amely a katolikus lakosságnak a Szent Liga háborúja (1683-1699) alatti kivándorlása miatt a legtöbb északkelet-boszniai katolikus plébániatemplomhoz hasonlóan megszűnt. A 18. század elején ezen a területen mindössze két plébániát említenek: Solit és Ravnét. A ravnei plébániának, amely magában foglalta Bosznia északkeleti részének teljes posavinai régióját, Štrepciben volt székhelye. Ezt 1742-ben két plébániára osztották: Bijelára és Štrepcire, és a Ravne nevet ezután már nem használták.
Az 1856-os Bosna-Srebrena-i sematiztusban az 1855-ös adatok szerint a zoviki plébániához tartozó Boće 47 katolikus családdal és 305 katolikus lakossal szerepel. 1864-ben 35 katolikus család és 258 hívő élt itt, 1877-ben pedig 41 család volt 240 katolikussal.
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Zovik községhez tartozó településnek 43 háztartása és 260 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 87. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Gornji Rahić községhez tartozó településen 54 háztartást, 444 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A plébáiát 1923-ban alapították, a templomot 1926-ban építették. Az első plébános Izidor Poljak pap és költő volt, aki 1924-ben kezdte meg a plébániatemplom építését, és akinek tiszteletére emléktáblát helyeztek el a templom homlokzatán, képmását pedig a templomkertben készítették el. A boszniai háború alatt a templom tetejét kétszer is közvetlenül találták el szerb állásokból kilőtt lövedékek. A plébániaház tetejét ugyancsak eltalálták és megrongálták. A plébániaházat részben kirabolták azok a muszlim menekültek, akik ideiglenesen Boćéban telepedtek le. A plébániához Boće Donje, Boće Gornje, Boderište (filia templom) és Dubravice falvak hívei tartoznak.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései