Ulović település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 8, közúton 11 km-re délnyugatra, a Szávamenti-síkság szélén, a Tinja mellékvize, a Lukavac mentén, 100-213 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4 Településrészei: Čerkezovići, Lipovac, Lučići, Markanovići, Radoševići, Šarčevići, Šarčevići és Tufekdžići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7369Bosnyák200237Horvát606444Jugoszláv80Egyéb252Összesen912752
Története A vegyes lakosságú, de horvát többségű település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó településnek 36 háztartása, 206 római katolikus és 19 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Obudovac községhez tartozó településen 50 háztartást, 380 római katolikus és 34 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború során a horvát és bosnyák lakosságot elűzték, templomukat lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az elűzött lakosság visszatérése 2000-ben kezdődött, ezt követően házaikat és templomukat újjáépítették.
Sport NK HAŠK Napredak Ulović labdarúgóklub
Nevezetességei Szent Illés római katolikus temploma az ulicei plébánia filiája 1975-ben épült. 1992-ben a szerbek lerombolták. A háború után újat építettek helyette. A Szent Illés fakápolna 1939-ben épült. 1992-ben a szerbek elpusztították. A háború után ugyancsak fából, a helyiek újat építettek helyette.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései