Gornji Klakar (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 35, közúton 83 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re délkeletre fekvő dombvidéken, 98-192 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/slavonski_brod_2/s_brod_2.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb664443Bosnyák00Horvát455Jugoszláv400Egyéb62Összesen755450
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Klakar területe már az őskortól fogva lakott volt. Gornji Klakaron két helyen is újkőkori települések maradványai kerültek elő.
Az egykor egységes Klakar település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a brodi járáshoz tartozó településnek 98 háztartása és 583 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó Gornji Klakar településen 93 háztartást, 524 ortodox és 14 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brodi járáshoz tartozó Gornji Klakar településnek 632 lakosa volt, közülük 557 ortodox, 68 római katolikus és 7 evangélikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a falu horvát lakosságát elüldözték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Lanište – őskori település maradványai. A lelőhely a Száva partjától kissé távolabb emelkedő alacsony dombon található. A 19. század végén, a Száva töltésének építése előtt fedezték fel. Mivel a töltés átvágja, két, eltérő nagyságú részből áll. Az 1960-as években B. Belić végzett itt kisebb feltárásokat és a kultúrrétegben újkőkori (sopoti kultúra) és kőrézkori település maradványait találta. Selište – őskori település maradványai. Egy dombtetőn a vastag kultúrrétegben úskőkori település maradványai találhatók. A leletek többségét megmunkált kövek és égetett agyagedények töredékei képezik.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései