Zelinja Gornja (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben. Zelinja Gornja településnek a Szerb Köztársaság területéhez került nyugati, nagyobb része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 19, közúton 35 km-re északkeletre, a Trebava-hegység középső részén, a Zelinjska-folyó felső folyásánál található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_4/dob_4.html Topografska karta Doboj 425-1-4 A következő településekből áll: Rijeka, Vidović, Brezovac, Bogdanović, Srednje és Gornja Mala. A legmagasabb tengerszint feletti csúcs a Spletena Lipa, 624 méterrel.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb809285Bosnyák00Horvát21Jugoszláv50Egyéb20Összesen818286
Története Zelinja Gornja először 1528-ban jelenik meg a török defteriekben (adókönyvekben), amikor a Gračanica melletti Sokol erődítmény igazgatása alá tartozott, és akkoriban mindössze 20 háztartása volt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gradačaci járáshoz tartozó településnek 146 háztartása, 711 muszlim és 50 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 89. o. 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 177 háztartást, 920 muszlim és 69 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 86. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gradačac járáshoz tartozó községnek 886 lakosa volt, melyből 806 muszlim és 80 ortodox szerb volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb, nyugati része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került, míg a település területének kis területű, lakatlan keleti része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Tuzlai kantonjában levő Gradačac község területénél maradt. A településen ma az iskola mellett egy szerb ortodox templom és az egykori kulturális központ található, melyben az orvosi rendelő működik.
Gazdaság A lakosok mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel és erdőgazdálkodással foglalkoznak. A falu az Orašje - Doboj regionális úton fekszik, de ennek ellenére nincs aszfaltút. Ezenkívül az alapvető tevékenységek hiánya az egyik oka annak, hogy a fiatalok a városokba, Szerbiába és Európába vándorolnak, ami a falu fejlődésének stagnálásához vezet.
Oktatás A Jugoszláv Királyság idején 1927-ben nyílt meg a faluban egy elemi iskola, amely ma a "Petar Kočić" nevet viseli.
Nevezetességei A Boldogságos Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései