Donji Srđevici (), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 39, közúton 57 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, a Povelić-folyó völgyétől keletre elterülő hegyvidéken, 108-350 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb350274Bosnyák00Horvát02Jugoszláv140Egyéb2927Összesen393303
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó Srdjevic településnek 71 háztartása és 568 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1896-tól Galícia és Bukovina területéről nagyszámú lengyel és ruszin lakosságot telepítettek be Boszniába. A hivatalos betelepítés 1896-tól 1906-ig tartott. A település 1899 és 1901 között jött létre. A lengyel telepesek túlnyomórészt római katolikus gazdálkodók voltak Galíciából és Lodomeriából, de velük együtt jöttek görögkatolikus és keleti ortodox ruszinok is. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Srđevići településen 162 háztartást, 758 ortodox, 136 római katolikus és 66 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 208. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 197 háztartása és 1097 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után 1946-ban a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg a ruszinok főként a Vajdaság nagyobb településeire költöztek, részben pedig idővel asszimilálódtak. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás A településen a sitneši „Vuk Karadžić” Általános Iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1984-ben épült. Egyszerű, nyeregtetős, négyszögletű épület háromoldalú apszissal, melyet több hajlásszögű tető fed. A hosszanti homlokzatok nyílászárói téglalap alakúak, míg az apszis oldalain lévő ablaknyílások lunettás alakúak. A templom mellett található egy egyszerű, nyitott fémszerkezetű harangláb, melyet több hajlásszögű tető fed. A lepenicai plébániához tartozik.
Jegyzetek
További információk Srbac város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései