Lil Hardin Armstrong, amerikai énekesnő, zongorista, dalszerző, zenekarvezető. „First lady of jazz”.
"Lil" leginkább Louis Armstronggal kötött házasságáról ismert, aki óriási hatással volt korai karrierjére. Ő indította el, irányította és előmozdította szólókarrierjét. De Lil saját jogon is tehetséges zenész volt. Életrajzírója, James L. Dickerson szerint zeneszerzőként és „színfalak mögötti emberként” az egyik legfontosabb ember volt a korai dzsessz fejlődésében. Lil Louis Armstrong második felesége volt.
Pályafutása
Lil eleinte félárva gyerekként orgonált a templomban. A Nashville-i A Nashville-i Tennessee State University-n tanult zenét, amely az afro-amerikai zenei hagyomány népszerűsítéséről volt ismert. Ezután zongorákat és kottákat árult be egy zeneboltban. Az 1910-es évek végén a család tiltalozása ellenére is érvényesítette akaratát, és dzsesszzenészként kezdett dolgozni. 1918-tól Lawrence Duhéval játszott. Freddie Keppard is ott lépett fel, akit állítólag az akkori New Orleans tolmácsként ismert.
1916-tól King Oliverrel lépett fel. A King Oliver's Creole Jazz Bandben ismerkedett meg Louis Armstronggal, akihez 1924-ben ment férjhez. 1925-ben Chicagóban játszott a Dreamland Cafe megnyitóján a Zhe Dreamland Syncopators-szal, akikhez 1925. novemberében csatlakozott Armstrong sztárszólistaként. Lil Hardin dalokat írt a Hot Fives & Sevens együttesnek, és 1925 és 1927 között zongorázott ezzel a legendás zenekarral – amely „Lill’s Hot Shots” néven is rögzített lemezeket. Lil Hardin egyik ismertebb száma a „Struttin’ with Some Barbecue” (1928) volt. Armsrong ezzel a lemezzel vált ismertté, miközben Lilt szinte észre sem vették. „A létra lábánál álltam, fogtam, és néztem, ahogy felmászik rá” – foglalta össze a saját szerepét később. Armstrongék házassága nem is volt sokáig boldog, és 1938-ban – hat év különélés után – válással végződött.
A következő években a számos lemezfelvétele és rádiós szereplése ellenére nem mindig tudott építeni korai sikereire. Az 1930-as évek elején zenekarát „Mrs. Louis Armstrongot” kisbetűs „mrs.” felirattal terjesztette, ami oda vezetett, hogy Jonah Jones trombitás összetévesztette „Satchmo”-val.
Lil Hardin ismét játszott Freddie Kepparddal és Johnny Dodds-szal is. Időnként más bandák hangszerelőjeként is dolgozott, vagy kiegészítette őket a stúdiókban és turnékon. Később gyakran lépett fel Chicagóban szólózongoristaként és énekesként. De más szakmában is dolgozott: franciául tanított és ruhákat tervezett.
A „Struttin’ with Some Barbecue” és a „Some Barbecue” mellett Hardin olyan dalokat írt még, mint például a „Don't Jive Me, Two Deuces, Knee Drops, Doin' the Suzie-Q, Just for a Thrill” – ami Ray Charles 1959-es nagy slágere lett. A „Joint and Bad Boy” 1978-ban Ringo Starr sikere lett.
Nem Lil volt az egyike az első jelentős női zongoristák, zeneszerzők és zenekarvezetők között a dzsessz korai időszakában, viszont volt a mozgatórugója a fiatal Louis Armstrong karrierjének.
Emlékiratait „Satchmo és én” címmel adta ki. Néhány héttel Louis Armstrong után halt meg – éppen, amikor 1971-ben emlékkoncertet adott Satchmo-nak Chicagóban.
Diszkográfia Diszkográfiája
Díjak https://memphismusichalloffame.com/inductee/lilhardinarmstrong/
Jegyzetek
Források https://riverwalkjazz.stanford.edu/program/my-heart-story-lil-hardin-armstrong https://syncopatedtimes.com/lil-hardin-armstrong-1898-1971/ https://www.allmusic.com/artist/mn0000266436 https://archives.susanfleet.com/documents/lilhardin.html
Fordítás
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:Memphisiek Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek Kategória:Énekesek műfajok szerint Kategória:Dzsesszzongoristák